Kölcsey Ferenc szülőháza

Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren

A Himnusz kézirata és kottája

Magyarország 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvénye Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy “Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

Sződemeteri református templom

Ebben a templomban keresztelték meg Kölcsey Ferencet 1790. augusztus 9-én.

Szülőház

Hogyan Támogathat?

A Himnusz története

Sződemeteri szülőház

Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren.

Kölcsey Ferenc szülőháza Sződemeter központjában a görög katolikus templom melletti telken található. Az épület a főúttól kicsit beljebb helyezkedik el és az előtte lévő kert miatt is nehezebben észrevehető.

bővebben…

Alapítvány Hogyan támogathat?

Önön is múlik közös célunk elérése!

A Kölcsey Ház Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális örökség fennmaradásához Magyarország határain belül és kívül. Legfontosabb célunk az, hogy Kölcsey Ferenc Sződemeteren lévő szülőháza magyar tulajdonba kerüljön.

Online bankkártyás adományozás:

online bankkártyás adományozás

Himnusz története

1823. január. 22.: Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét.

Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg. A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

bővebben…

Megemlékezés Szatmárcsekén

  A magyar kultúra napja alkalmából Szatmárcsekén 2024. január 21-én 11 órakor - Szatmárcseke Község Önkormányzata és a Kölcsey Társaság szervezésében - ökumenikus istentiszteletre és ünnepi közgyűlésre kerül sor a református templomban. Igét hirdet Fekete...

bővebben

Magyar kultúra napi ünnepség Álmosdon

  2024. január 22-én kerül sor a magyar kultúra napja megünneplésére Álmosdon. A rendezvény 15 órakor kezdődik az Irinyi utcai Kölcsey emlékhelynél, ahol a polgármester köszöntője után új, Kölcsey Ferencről készült faragott szobrot avatnak, melyet koszorúzás...

bővebben

 „Jelszavaink valának: haza és haladás.”

Búcsú az országos rendektől

Magyar Emlékek

Szatmárcseke

álmosd

Nagyvárad

Szatmárcseke

Szatmárcseke – AZ ÉRETT KÖLTŐ ÉS POLITIKUS

Szatmárcseke a Felső-Tisza vidékén, a Tiszaháton található, az ukrán határ mentén. Minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és észak-nyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, délen pedig a Túr folyó. A megyeszékhelytől – Nyíregyháza – megközelítőleg 90 km-re fekszik a község.

Cseke honfoglaló nemzetségek, nagycsaládok szállásterületéből szerveződött faluvá. A település első írásos emléke III. Béla király idejéből való. Ez egy király által kiadott oklevél, mely a czégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte. Ebben Csekét, mint saját templommal rendelkező települést említik.

bővebben…

Sándorhomok

álmosd – kölcsey gyermek- és ifjúkorának színhelye

A község látnivalói közül kiemelkedik a Kölcsey-kúria, ahol Kölcsey Ferenc gyermekkorát töltötte és 1812 – 1815 is között itt élt. A Kölcsey család Álmosd egyik jeles köznemesi famíliája volt a XVIII. században. Kölcsey Ferenc édesapja, Kölcsey Péter nagybátyja, a család gondoskodó jótevője, Kölcsey Sámuel hívó szavára tért vissza Álmosdra. 1787-ben vette feleségül a Sződemeteren nevelkedett, ugyancsak nemesi családból származó Bölöni Ágnest.

bővebben…

Nagyvárad
NAGYVÁRAD – SZENT LÁSZLÓ VÁROSA

Nagyvárad Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös partján fekvő város megközelítőleg 10 km-re fekszik az országhatártól, Románia tizedik legnagyobb városa, 180.000 lakosa közel 30%-a magyar. A XIX. század közepén történt meg a vár környéki négy kisváros közigazgatási egyesítése is. Így jöttek létre a mai városrészek: Várad-Olaszi, Várad-Újváros, Várad-Váralja, és Várad-Velence.

bővebben…

Alapítványunkat támogatta: