Kölcsey Ferenc szülőháza

Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren

Bővebben...

A Himnusz kézirata és kottája

Magyarország 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvénye Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy “Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

Bővebben...

Sződemeteri református templom

Ebben a templomban keresztelték meg Kölcsey Ferencet 1790. augusztus 9-én.

Bővebben...

Szülőház

Hogyan Támogathat?

A Himnusz története

Sződemeteri szülőház

Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren.

Kölcsey Ferenc szülőháza Sződemeter központjában a görög katolikus templom melletti telken található. Az épület a főúttól kicsit beljebb helyezkedik el és az előtte lévő kert miatt is nehezebben észrevehető.

bővebben…

Alapítvány Hogyan támogathat?

Önön is múlik közös célunk elérése!

A Kölcsey Ház Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális örökség fennmaradásához Magyarország határain belül és kívül. Legfontosabb célunk az, hogy Kölcsey Ferenc Sződemeteren lévő szülőháza magyar tulajdonba kerüljön.

online bankkártyás adományozás

bővebben…

Himnusz története

1823. január. 22.: Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét.

Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg. A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

bővebben…

10. Kölcsey emlékfutás 2019

Változatlan érdeklődés és 100 fő fölötti regisztrált részvétel mellett került megrendezésre ebben az évben a jubileumi 10. Kölcsey emlékfutás. Az eseménysorozat megálmodója és a rendezvény főszervezője Pakulár István és Pakulárné Bú Julianna tasnádi és sződemeteri... bővebben

Jubileumi Kölcsey emlékfutás lesz!

2 nap múlva kerül sor a jubileumi Kölcsey emlékfutásra Tasnád és Sződemeter között! Szeretettel várunk mindenkit, a gyülekező Tasnád központjában a református templomnál augusztus 3-án szombaton 9 órakor lesz és 10 óráig tart a regisztráció. Kölcsey születésnapja... bővebben

„Csak az a baj, hogy nekem emberek kellenek, nem lélektelen szépség.”

Kállay Ferenchez 1815. október 7-én írt leveléből

„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg.”

a Mohács c. esszéből

„Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.”

a Mohács c. esszéből

„Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele.”

a Parainesisből

„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.”

a Parainesisből

„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.”

a Parainesisből

„Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szenteltetik.”

a Parainesisből

„S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközekkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.”

a Parainesisből

„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.”

a Parainesisből

„Erőszak ritkán orvosol, mert nem világosít fel; példa és tapasztalás által figyelemre bírt emberek egymás után s észrevétlen térnek jobb útra.”

a Parainesisből

„Ki nem tett mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem leszen.”

a Parainesisből

„Őseink országot és szabadságot szereztek és hagytak nekünk; illő, hogy mi is szerezzünk, mi is hagyjunk valamit maradékainknak.”

a Játékszínből (1827)

“Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.”

a Parainesisből

 „Jelszavaink valának: haza és haladás.”

Búcsú az országos rendektől

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
hagyd örökűl ha kihúnysz: A haza minden előtt.”

Emléklapra

„Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk.”

a Parainesisből

„Régi tanács; minden tudja azt, s kevés követi: eszed járjon előbb nyelvednél s tettednél.”

a Parainesisből

„A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő, s unokáját gyümölccsel enyhíti.”

a Parainesisből

„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

Huszt

„Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derűl fény.”

Versenyemlékek IV.

„Nemzeti fény a cél. Hogy elérd, forrj egybe magyar nép.”

Versenyemlékek VII.

Magyar Emlékek

Nagykároly

sándorhomok

nagyszalonta

Nagykároly

nagykároly – múlt és jelen

A város Szatmár megye második legnagyobb települése, megyei jogú város, lakosainak 54%-a magyar nemzetiségű. Szatmárnémetitől 34 km-re délnyugatra, 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A területet a Kaplony nemzetség birtokolta, amelynek leszármazottja a Károlyi család. A birtok első írásos említése a XIII. századból származik. A város mai központi helyén, 1482-ben Károlyi Lancz László emeltetett először lakóépületet.

bővebben…

Sándorhomok

kováts lajos – széchenyi jobbkeze

A 19. században két kúria is épült a faluban. A nagy park közepén álló berenczei Kováts-kúriát Kováts Sándor építtette és itt született a reformkor egyik kiváló politikusa, Kováts Lajos. Elkötelezett híve volt Széchenyi Istvánnak, aki mellett közlekedési államtitkár volt, de mint kiváló publicista, közgazdász és bánya-szakértő is hírnevet szerzett. 1999-ben márványtáblát helyeztek el a ház falán, ezzel is emlékezve a település leghíresebb szülöttére.

bővebben…

Nagyszalonta

nagyszalonta, arany jános szülővárosa

Az épület és a telek emberemlékezet óta az Arany család birtokában volt. Sajnos, az eredeti szülőház nem maradt fenn. Arany János 6 éves volt, amikor házuk tűzvészben elpusztult. A leégett ház falait felhasználva építették fel újra a bogárhátú házat. Ez a ház sem létezik már, mert 1847-ben a Kalári tűzvész elpusztította a város négyötödét, köztük ezt a házat is.

bővebben…