Kölcsey Ferenc szülőháza

Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren

Bővebben...

A Himnusz kézirata és kottája

Magyarország 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvénye Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy “Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

Bővebben...

Sződemeteri református templom

Ebben a templomban keresztelték meg Kölcsey Ferencet 1790. augusztus 9-én.

Bővebben...

Szülőház

Hogyan Támogathat?

A Himnusz története

Sződemeteri szülőház

Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren.

Kölcsey Ferenc szülőháza Sződemeter központjában a görög katolikus templom melletti telken található. Az épület a főúttól kicsit beljebb helyezkedik el és az előtte lévő kert miatt is nehezebben észrevehető.

bővebben…

Alapítvány Hogyan támogathat?

Önön is múlik közös célunk elérése!

A Kölcsey Ház Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális örökség fennmaradásához Magyarország határain belül és kívül. Legfontosabb célunk az, hogy Kölcsey Ferenc Sződemeteren lévő szülőháza magyar tulajdonba kerüljön.

online bankkártyás adományozás

bővebben…

Himnusz története

1823. január. 22.: Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét.

Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg. A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

bővebben…

Megjelent a Kárpát-medencei útikönyv

A Hibernia Kiadó gondozásában megjelent a Magyarország hetedhét határán c. útikönyv, mely 70 térképet és 500 fotót is tartalmaz számos város és országrész térképpel együtt. Különleges útikönyv ez, mert Magyarország egy-egy nagyobb városából kiindulva vezet el... bővebben

Útikönyv a Kárpát-medencéről

Alapítványunk részt vett egy Kárpát-medencei útikönyv összeállításában, melynek Partium Szatmárnémetitől Nagyszalontáig terjedő részét mi írtuk. A jól áttekinthető, fotókkal és térképekkel ellátott kiadvány most kerül nyomdába. Sződemeter természetesen szerepelni fog... bővebben

Kölcsey emlékfutás a tikkasztó hőségben

2017. augusztus 5-én közel százan vettek részt az idei Kölcsey emlékfutáson. A szervezők a rendkívüli hőség miatt kb. 1,5 km-rel lerövidítették a Tasnád-Sződemeter között kijelölt eddigi 10 kilométeres útvonalat, de a kicsit rövidebb táv teljesítése is embert próbáló... bővebben

„Csak az a baj, hogy nekem emberek kellenek, nem lélektelen szépség.”

Kállay Ferenchez 1815. október 7-én írt leveléből

„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg.”

a Mohács c. esszéből

„Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.”

a Mohács c. esszéből

„Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele.”

a Parainesisből

„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.”

a Parainesisből

„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.”

a Parainesisből

„Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szenteltetik.”

a Parainesisből

„S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközekkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.”

a Parainesisből

„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.”

a Parainesisből

„Erőszak ritkán orvosol, mert nem világosít fel; példa és tapasztalás által figyelemre bírt emberek egymás után s észrevétlen térnek jobb útra.”

a Parainesisből

„Ki nem tett mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem leszen.”

a Parainesisből

„Őseink országot és szabadságot szereztek és hagytak nekünk; illő, hogy mi is szerezzünk, mi is hagyjunk valamit maradékainknak.”

a Játékszínből (1827)

Magyar Emlékek

nagyszalonta

koltó

Érmindszent

Nagyszalonta

nagyszalonta, arany jános szülővárosa

Az épület és a telek emberemlékezet óta az Arany család birtokában volt. Sajnos, az eredeti szülőház nem maradt fenn. Arany János 6 éves volt, amikor házuk tűzvészben elpusztult. A leégett ház falait felhasználva építették fel újra a bogárhátú házat. Ez a ház sem létezik már, mert 1847-ben a Kalári tűzvész elpusztította a város négyötödét, köztük ezt a házat is.

bővebben…

Alapítvány Támogatás

A koltói teleki-kastély

A Telekiek 1936-ig birtokolták a kastélyt, majd ezután a politikai viszonyok miatt kénytelenek voltak elhagyni a falut és az országot is. A második világháború után menekültek szállták meg az épületet, a megmaradt bútorokat pedig a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően helyreállítás címén lebontották a kastély romantikus csigalépcsőjét és néhány belső falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne.

bővebben…

Ady mellszobra a szülőház homlokzatán

Érmindszenten ebben a házban született ady endre 1877. november 22-én

A szülőház eredetileg két szobából, szabadkéményes konyhából és kamrából állt. Ady Endre születésekor még csak az utca felőli szoba- és mellékhelyiségek voltak meg, a hátsó szoba később épült a házhoz. A ház utcai fala előtti Ady-szobor Szini Sebő Zoltán nagyváradi szobrász alkotása, amelyet 1935-ben állították fel.

bővebben…