nagykároly – múlt és jelen


A város Szatmár megye második legnagyobb települése, megyei jogú város, lakosainak 54%-a magyar nemzetiségű. Szatmárnémetitől 34 km-re délnyugatra, 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A területet a Kaplony nemzetség birtokolta, amelynek leszármazottja a Károlyi család. A birtok első írásos említése a XIII. századból származik. A város mai központi helyén, 1482-ben Károlyi Lancz László emeltetett először lakóépületet. Stratégiai fekvésének és erős falainak köszönhetően a 17. századtól a nagykárolyi kastély a török elleni végvárrendszer részét képezte. Miután Szatmárnémetiben megkötötték a Rákóczi szabadságharcot lezáró békeszerződést, a nemesek és a főtisztek 1711. május 1-jén és 2-án itt, a Károlyi kastélyban írták alá a Habsburgokkal szembeni fegyverletételre vonatkozó dokumentumot.

A kastélyt 1792-ben építették át jelentős mértékben, ekkor egy belső udvaros, késő barokk stílusú, angolparkkal körülvett kastély jött létre. 1847-ben Ybl Miklós is végzett itt átalakításokat, mert egy földrengés következtében megsérültek a falak. Mai alakját 1893 – 96 közötti átépítésekor kapta, amikor Károlyi István Meinig Artúr építészt bízta meg az átalakítással. Ő a középkori lovagi kastélyokat idéző neogótikus épületet tervezett. A kétemeletes épületet számtalan, különböző méretű és formájú torony és vízköpő teszi mozgalmassá.

A Károlyi kastély

A Károlyi kastély

A neogótikus várkápolna

A neogótikus várkápolna

Főbejáratát díszes, árkádos kapualj díszíti, amely egyben a felső szint erkélye is. Az északkeleti homlokzatra bástyaszerű építmény került, amelynek díszítése, ablakainak elhelyezése eltér a tornyokétól. A kastély hátsó homlokzata egységesen neogótikus stílusú, mérművekkel áttört. A nyugati sarkon található kápolna külső kialakítása teljességében gótikus képet mutat. A Károlyi család címerét több helyen is megjelenítik az épületen. (Jobb lába karmaiban szívet tartó karvaly, pajzstartója a saját farkába harapó sárkány. 1712-ben, amikor a családot grófi rangra emelték, címerük kiegészült a tizenegy gyöngyös koronával.)

A főbejáraton belépve az előtérbe kerülünk, ahol a nagy, központi csarnokba bevezető ajtó metszett üvegén olvashatjuk a Károlyi család jelmondatát, amely a címerükben is szerepel: FIDE VIRTUTE FAMAM QUAERE – Hűséggel, erénnyel hírnevet szerezni.

A díszes főbejárat

A díszes főbejárat

A Károlyi címer

A Károlyi címer

A fogadóterem lefedett átriumos mennyezete gerendás, virágdíszes. A bejárattal szemben monumentális kétfordulós márványlépcső helyezkedik el, melynek díszes, csavart fakorlátja a galériákon és az emeleti mellvédeken is folytatódik. A termet két kandalló is díszíti, az egyik vörös márványból, a másik fehér márványból készült. Színes padlója eredeti állapotban maradt fenn.

A fogadóterem márványlépcsői

A fogadóterem márványlépcsői

Az első emelet déli szárnyában voltak berendezve a család tagjai által használt szobák, míg a többi helyiséget vendégszobaként használták. Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halála után családja nem használta többet a kastélyt állandó lakhelyként. 1918-ban az Antant határkijelölő bizottsága foglalta el egy ideig az épületet, majd üresen állt. A két világháború között szanatóriumként, kaszinóként működött, a háború ideje alatt pedig kadétiskolaként, végül katonai kórházként hasznosították. A kommunisták kultúrházként rendezték be, de a Ceaușescu–rezsim alatt állaga folyamatosan romlott. Először 1998-ban kezdték el szerény mértékben a renoválását, majd 2009-ben a teljes felújítását, amit 2012-ben fejeztek be. A felújítás után a kastély első emeletének tíz termét rendezték be történelmi enteriőrökkel, amely egy arisztokrata család otthonát mutatja be korhű bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Az emeleten egy afrikai trófea- és fegyvergyűjteményt is megcsodálhatunk. A gyönyörű angolparkban lévő egykori lovardát is felújították.

A felújított lovarda

A felújított lovarda

 

Nagykároly nevéhez a magyar kulturális örökség jelentős emlékei kapcsolhatók, olyan neves szerzőkön keresztül, mint Károli Gáspár, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Ady Endre, Kaffka Margit, Bíró Lajos, Barna Ferdinánd. Amennyire lehetséges, a város igyekszik neves múltja megelevenítésére. A Károlyi kastéllyal szembeni parkban állították fel Petrovits István Petőfi Sándort, illetve Deák Árpád Kaffka Margitot ábrázoló mellszobrát. Az írónő (és egyben Jászi Oszkár) emléktáblával jelzett szülőháza innen 100 méterre található, az Avram Iancu utcában.

Kaffka Margit mellszobra

Kaffka Margit mellszobra

  1. november 18-án avatták fel a Károlyi kastély parkjának főbejáratával szemben elhelyezett szoborcsoportot, amely Ady Endrét és Bölöny Györgyné Marchis Otiliát (Itókát) ábrázolja. A két elismert publicista barátságát Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész örökítette meg.
Ady Endre és Itóka

Ady Endre és Itóka

Nem messze innen áll az Aranyszarvas Fogadó. Gróf Károlyi György megbízásából Ybl Miklós tervezte az 1838-ban átadott épületet, amellyel feleségének, Zichy Karolinának, a kor ünnepelt szépségének szeretett volna kedveskedni. A nagyvilági élethez szokott dámának a vidéki kisvárosban is szerette volna megteremteni a nagyvárosi élet feltételeit. A fogadóban megyebálokat is szerveztek, hiszen ekkor még Nagykároly volt Szatmár vármegye központja. Az egyik ilyen megyebálon, 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. A költő itt találkozott először későbbi barátjával, a világutazó Teleki Sándor gróffal is, akinek koltói kastélyában töltötték később mézesheteiket.

Az egykori Aranyszarvas Fogadó

Az egykori Aranyszarvas Fogadó

A megyebálok helyszíne

A megyebálok helyszíne

Ha jobbra bekanyarodunk a Stara Culturii utcába, újra egy, a magyar történelem számára fontos épületre akadhatunk, a régi Vármegyeházára. Az épületet az 1830-as években fejezték be, bár alapkövét már az előző században letették. Az 1834-es földrengésben súlyos károkat szenvedett, egy ideig a gyűléseket más épületben tartották. Kölcsey Ferenc itt dolgozott jegyzőként (a bejárat melletti emléktábla hirdeti), és itt hangzottak el Wesselényi Miklós szájából azok a mondatok, amelyért a Habsburgok felségárulási pert akasztottak a nyakába. A többszöri átépítés során méltóságát vesztett épületben ma a Iuliu Maniu Iskolacsoport működik.

Emléktábla a régi Vármegyeháza falán

Emléktábla a régi Vármegyeháza falán

Az épület oldalsó része

Az épület oldalsó része

Az egykori Kossuth tér mellett található a Kalazanci Szent József római katolikus templom, amely a XVI. században a reformátusoké lett, de Károlyi Sándor visszavette tőlük az 1720-as években, majd piarista szerzeteseket hívott a városba, és a templom mellé rendházat és iskolát építtetett számukra. 1727-ben kezdődött meg a tanítás (Ady Endre ebben az iskolában végezte el az alsó négy osztályt). Az, hogy Nagykároly művészettörténeti szempontból ilyen kimagasló kvalitású építészeti emlékkel gazdagodott, illetve a templom berendezéséhez ilyen színvonalas tárgyak tartoznak, főként az építtető Károlyi Antal (1732−1791) igényességének köszönhető. Az 1769. május 11-én lerakott alapkő mellé elhelyezett, aranyozott réztáblára vésett latin emléktábla felirat tanúsága szerint a templomot fogadalmi templomként építették újra, építésével Károlyi Antal Kalazanci Szent József iránti háláját akarta kifejezni, ugyanis a rendalapító közbejárásának tulajdonította azt, hogy tíz évi gyermektelen házasság után 1768-ban fia született. 1769-től kezdték meg a templom barokk stílusú átalakítását, külsejét különösen gazdag szobordíszítéssel, hangsúlyos párkányokkal látták el.  A főoltárt egy kép uralja, amely a templom patrónusát, a piarista rend alapítóját, Kalazanci Szt. Józsefet ábrázolja (Felix Ivo Leicher festménye). Érdekessége, hogy a képen a szentet hallgató tanítványok magyar nemesi ruhát viselnek a kor jellegzetes színeiben. A templom nyugati homlokzatának meghatározó eleme a torony, mely kívülről szinte teljesen elrejti a mögötte húzódó templomot. A nagykárolyi piarista templom első jelentős felújítására az 1834-es ún. érmelléki földrengést követően került sor, amikor a templom jelentős károkat szenvedett. A károk kijavításával, illetve a rendház felújításával Károlyi György (1802–1877) a korszak egyik legismertebb budapesti építészét, Ybl Miklóst bízta meg. A felújítási munkák 1857 és 1860 között zajlottak. A nagykárolyi piarista templom és a szomszédos rendház jelenleg plébániatemplomként, illetve plébániaként működik.

A felújított katolikus templom

A felújított katolikus templom

A nyugati homlokzat a toronnyal

A nyugati homlokzat a toronnyal

A református templom 1746 és 1752 között épült, 50 évvel később átépítették. Az első orgona 1833-ban került a templomba, amit az 1834. október 15-i erős földrengés teljesen használhatatlanná tett. Ezért vált szükségessé egy új orgona vásárlása 1872-ben. A feliratok szerint klasszicista stílusú szószéke a helyi Csizmadia céh adományából 1835-ben, Mózes széke pedig két évvel később, a Gubás céh költségén készült.

A templomkertben áll Károli Gáspár szobra, amely Deák Árpád alkotása. Károli Gáspár Nagykárolyban született 1529-ben a törökök elől menekülő Radicsics család gyermekeként. Később szülővárosa iránti tiszteletből vette fel a Caroli nevet. Wittenbergbe járt egyetemre, ahol mély elkötelezettjévé vált a protestáns eszméknek, így a hazai nyelven történő istentiszteleteknek is. Már a Huszita Biblia elkészülte óta (1436 – 39) törekedtek a Szentírás teljes magyar nyelvű lefordítására, de ehhez a kellő feltételek korábban nem voltak adottak. A komoly szaktudással rendelkező Károli ekkor Göncön szolgált elsőpapként. A politikai szempontból viszonylag békés időszakban, Mágocsy Gáspár és András anyagilag is támogatta ezt a kezdeményezést. A hosszú munkában vele kitartó, lelkiismeretes segítőkkel együtt dolgozva (Thúri Mátyás, Paksi Cormaeus Mihály) végezte el a teljes Szentírás fordítását 1580 és 1588 között. A fordítást sok viszontagság után Vizsolyon tudták kinyomtatni, ami még Károli 1591-ben bekövetkezett halála előtt megjelent.

A református templom

A református templom

Károli Gáspár a magyar nyelvű Bibliával

Károli Gáspár a magyar nyelvű Bibliával

A templomhoz közeli esperesi hivatalban őrzik azt az anyakönyvet, amelybe 1790. augusztus 9-én jegyezte be Makódi Mihály tiszteletes Kölcsey Ferenc születését.

Kölcsey Ferenc születési anyakönyvi kivonata

Kölcsey Ferenc születési anyakönyvi kivonata

 

Forrás:

http://e-castellum.eu/url/KAROLYI-KASTELY-bottom

https://www.utazzerdelybe.hu

http://www.magyarsagunkhungarikumunk.hu

http://www.zothmar.ro/

http://www.mariaradio.ro

http://etdk.adatbank.transindex.ro