magyar nemzeti Himnusz szobor

 

2006. május 7-én Budakeszin felavatták a Himnusz szobrát. Alábbiakban olvasható V. Majzik Mária Magyar Örökség Díjas művész saját leírása az alkotásáról.

Himnusz szobor

Himnusz szobor

A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az Istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege.

Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerék-küllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok váltakozását jelöli: Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak.

A verssorok –mint kitárt szárny, vagy kezek –, veszik körül az Isten alakját.

A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a magyar korona keresztjét tartja, felemeli.

A térkompozíció központi része

A térkompozíció központi része

Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi, alatta a „Himnusz” szó rovásírásos felirata.

A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar díszítő motívumokból, középen a Duna-Tisza-ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt-formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi. Ez az alkotás nem illusztráció, hanem ami a nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa belőlem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes meghatározó népi és szakrális szimbólumot.

A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind-mind súlyos jelentéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytatólagosságát illetően is.

Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang látható a 63 vármegye nevével, valamint a „Magyarok bárhol a világon” felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, melyből a nemzeti himnuszunk szólal meg, először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain, Szilveszter napján éjfélkor is.

A harangjáték minden nap megszólal déli 12 órakor, amikor a magyar Mária-kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én, déli 12 órakor a csíksomlyói római katolikus templom harangjai szólaltak meg.

Három harang a 21-ből

Három harang a 21-ből

A harangot a Himnusz-szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).

Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen, hasonlóképpen a verssorok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka kör hiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé, vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.

A térkompozíció hátsó része

A térkompozíció hátsó része

A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a tápiószentmártoni aranyszarvas alapján mintázott szarvas tartja. A szarvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, tehát mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére.

Az alkotás anyaga bronz, a boltíves fal a hét boltíves oszlopokkal süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és kompozíciójához alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas terén: a főváros és a vidék határán.

V. Majzik Mária

 

Az alkotó honlapján áttekintő képet lehet kapni a művésznő munkásságáról:

http://www.vmajzikmaria.net/wp/