Szülőház


Sződemeter. Itt született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án.

Kölcsey Ferenc szülőháza Sződemeter központjában a görög katolikus templom melletti telken található. Az épület a főúttól kicsit beljebb helyezkedik el és az előtte lévő kert miatt is nehezebben észrevehető. A szülőház az alábbi régi rajzon és egy 2016. évi felvételen egymás mellett látható.

A szülőház egykor

A szülőház egykor

A szülőház 2016-ban

A szülőház 2016-ban

A ház eredetileg Kölcsey anyai dédnagyanyja Bideskúti Zsigmondné (szül. Péchy Júlia) egykori kúriája volt, melynek építési időpontja nem ismert. Bideskúti Zsigmondné lánya Bideskúti Mária Bölönyi Ádámmal kötött házasságából született Bölöni (Bölönyi) Ágnes, Kölcsey Ferenc édesanyja. Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot és Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.

Szülőház tablón

A szülőház a régi emlékkiállítás egyik tablóján

A szülőház tulajdonjogának XIX. századi változásával kapcsolatban nincsenek információink. Dr. Petri Mór Szilágy vármegye monográfiája c. munkájának 1901-ben megjelent I. kötetében leírtak szerint “Az épület most a Lakatos Ida úrnő tulajdonában van.”

A ház jelenleg a román görög katolikus parókus Florin Ilarie Holhoş szolgálati lakása.

A parókus tudomása szerint az egyház a 20. század első felében törvényes úton, cserével jutott az ingatlanhoz. A helyi önkormányzat egy telket kapott érte cserébe, ahova később óvodát építettek. A csere idején Kölcsey szülőházában az állami rendőrség helyi egysége működött. Sajnos nem lehet pontosan tudni, ezt megelőzően hogyan került önkormányzati tulajdonba az ingatlan. Van, aki azt állítja, hogy adásvétel útján, de hogy kitől, azt teljes homály fedi. Az viszont bizonyos, hogy 1945-ben már az egyháztól államosították az ingatlant (1948-ban pedig be is tiltották a görög katolikus vallást Romániában és a híveket igyekeztek integrálni az ortodox egyházba). 1989-ben a görög katolikus egyházat újraszervezték, és tulajdonuk egy részét visszakapták, köztük Kölcsey szülőházát is.

Szülőház táblák nélkül

A szülőház

A görög katolikus parókus elmondása szerint sokan érkeznek hozzá, és mindenkit rosszallás nélkül beenged. Korábban, az előző parókus nem szívesen fogadta a Kölcsey-zarándokokat, és sokan nem tudtak bemenni a kúria befalazott tornácára, megnézni az ott lévő emléktáblát.

Emléktábla a szülőházon

Emléktábla a szülőházon

A ház belső teraszán az a márvány emléktábla látható, amelyet a költő születésének 100. évfordulója alkalmából 1890 augusztusában a zilahi székhelyű Szilágyvármegyei Wesselényi Egyesület állított Kölcsey emlékére. A kommunizmus évei alatt az emléktáblát levakolták.

„Amikor itthon vagyok, nagyon szívesen megmutatom a házat, és a legtöbben le is fényképezik a folyosón található korabeli emléktáblát. Arra viszont nem kérhet senki, hogy mutassam meg a lakásomat belülről, és nem is lenne értelme, mert nem hinném, hogy sokakat érdekelne, hol alszom, vagy hol tartom a személyes tárgyaimat” – mondta el a görög katolikus pap egy korábbi interjúban.

Az épület folyamatos átalakításokon ment át az utóbbi évtizedekben, és további munkálatokat is terveznek. Az ingatlan mára már teljesen elveszítette udvarház jellegét. A ház előtt konyhakert és szőlőlugasok vannak, az oszlopos, boltíves tornácot beüvegezték és befalazták, így került a fenti emléktábla is az épületen belülre. Műanyag hőszigetelő nyílászárókat szereltettek fel a tornácból lett folyosóra, mert a régi üvegezés megrongálódott. A beltéri padlókat felszedték és Olaszországból adományba kapott járólapokra cserélték. A régi idők hangulatából talán az épület hátsó része őrzött meg valamennyit.

A szülőház hátulról

A szülőház hátulról

Van egy másik, kétnyelvű emléktábla is, amelyet Kölcsey születésének 200. évfordulója alkalmából eredetileg 1990-ben helyeztek el Magyarország és Románia művelődési minisztériumai, valamint a Kölcsey Társaság a szülőházon, de az néhány hét múlva eltűnt. A tábla 1992-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) szorgalmazására újra elkészült, de elhelyezését követő héten ismeretlen kezek összetörték és a református templomkertbe hajították. A táblát összeragasztott állapotban éveken keresztül a sződemeteri református templom szószéke alatt lehetett látni.

2015. augusztus 4-én az emléktábla visszakerült a ház befalazott tornácának a falára, a bal oldali bejárati kapu felé eső sarokra.

Kétnyelvű emléktábla

Kétnyelvű emléktábla

Kétnyelvű emléktábla

Kétnyelvű emléktábla

 

Információk szerint a görög katolikus egyház értékesítené az ingatlant olyan áron, hogy meg tudjon vásárolni a templomuk közelében egy másik telket és azon fel tudja építeni az új parókiát.

Véleményünk szerint a szülőház megvásárlásának elvi jelentősége van. Természetesen nagy örömmel tölt el bennünket a református templom kertjében – magyar kormányzati forrásból – épülő Kölcsey Emlékház létesítése, mely egy korszerű kiállításnak is helyt fog adni. Továbbá, indokoltnak tartjuk azt a szakmai véleményt, hogy múzeum létrehozása azért nehezen megvalósítható, mert kevés eredeti tárgyi anyag, dokumentum, gyűjtemény van, amely a tárlat anyagául szolgálhatna. Ugyanakkor alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy egy ilyen kiemelkedő személyiség szülőháza magyar tulajdonban legyen és látogatni is lehessen. A szülőházban például elhelyezésre kerülhetne többek között a Kölcsey (Bydeskuthy) család – jelenleg a református templomban lévő – padja.

Az alábbi linken látható 2014. évi rövid riportfilm jó összefoglalót nyújt Sződemeter és a Kölcsey kultusz kapcsolatáról. Életképeket elevenít fel a szülőház, a református templom, a régi kiállítás anyagáról, előrevetítve a 2015-2016-ban kezdődött változások szükségességét:

Riportfilm Sződemeterről

Forrás:

www.diaszporaalapitvany.ro
www.partiumimuzeumok.ro
www.szatmar.ro
www.geni.com
www.mek.oszk.hu
www.egyedifilm.ro