Érsemjén – Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán Emlékmúzeum


Érsemjén

Érsemjén

Érsemjénben található a Kazinczy Ferenc, Fráter Lóránd és Csiha Kálmán Emlékmúzeum.

Az emlékmúzeum létrehozásának története

 

A szülőház egy 1907-ből származó felvételen

A szülőház egy 1907-ből származó felvételen

Sok forrás a költő és nyelvújító Kazinczy szülőházaként emlegeti a múzeum épületét, de ez tévedés, mert a szülőházat 1931-ben lebontották. A szülőház, amely egy nádfedeles, módos parasztház volt, az itt bemutatott 1907-ből származó felvételen teljes egészében látható.

A MAGYAR NÉP c. hetilap 1931. évi felvételén szintén látható a szülőház, de már sokkal rosszabb állapotban.

Az I. világháborút követő területi változások következtében az elcsatolt területeken maradt magyar emlékek sorsa sok esetben megpecsételődött. Erre a sorsa jutott Kazinczy szülőháza is, amelyet nem ítéltek helyreállításra méltónak. Így az itt látható képaláírásnak megfelelően a vályogból készült többszázéves, düledező épületet 1931 őszén lebontották.

A szülőház 1931. évi felvételeken

A szülőház 1931. évi felvételeken

Emléktábla az egykori szülőház telkének bejáratánál

Emléktábla az egykori szülőház telkének bejáratánál

A telek bejáratánál jelenleg már csak egy emléktábla jelöli a szülőház helyét.
Kazinczy mellszobrának 1907. évi avatása

Kazinczy mellszobrának 1907. évi avatása

A neves semjéniek kultuszának ápolása már a XIX. század második felében megkezdődött a Kazinczy emléktáblák és az emlékobeliszk felállításával. A folyamat folytatódott a XX. században Kazinczy szobrának 1907-es felavatásával, majd hosszú szünet után az 1990-es években vett új lendületet.
Kazinczy mellszobra egy 2014-es felvételen

Kazinczy mellszobra egy 2014-es felvételen

Az első Kazinczy emlékszobának helyt adó volt református fiúiskola épülete

Az első Kazinczy emlékszobának helyt adó volt református fiúiskola épülete


Bár az igény már korábban megformálódott egy érsemjéni Kazinczy emlékhely kialakítására, erre csak az 1989 decemberében bekövetkezett rendszerváltást követően nyílott lehetőség. A Kazinczy Ferenc emlékszobát eredetileg 1991-ben hozták létre a falu központjában található, volt református fiúiskola épületében. Hivatalos átadására 1991. augusztus 25-én, a negyedik érsemjéni Kazinczy emlékünnep alkalmával került sor. (Az első emlékünnep megrendezésére születésének centenáriumán, 1859-ben, a másodikra mellszobrának avatása kapcsán 1907-ben, míg a harmadik megszervezésére halálának centenáriumán 1931-ben került sor.) Az emlékszoba és a későbbi kiállítások kezelésének szerepét Érsemjén Önkormányzata vállalta fel.

Megemlítendő, hogy Kazinczy személyes tárgyai az anyaországban maradtak, érsemjéni tartózkodásának sajnálatos módon nem maradtak tárgyi emlékei, így a kiállítást Kazinczy életének fontos momentumait bemutató dokumentumok, valamint festmények és grafikák felhasználásával hozták létre.

A kiállítás 1994-ben Fráter Lóránd emlékszobával bővült. Fráter, az egyik legkiválóbb és legismertebb magyar nótaszerző tulajdonképpen huszártiszt volt, de nevét mára már teljesen a nóták világához kötik. Az ő emlékkiállítása is a református fiúiskolába került, a Kazinczy emlékszoba szomszédságába. Kezdetben, a Fráter emlékszoba gyűjteménye igen szerény volt, azonban az évek folyamán, a kutatások elmélyülésével, folyamatosan bővült. A Fráter-kiállítás gerincét is az életéhez köthető dokumentumok, fényképek alkotják, ehhez járulnak hozzá a valószínűleg az 1928-as amerikai koncertkörút alkalmával készült, Fráter nótáit és énekhangját őrző gramofonlemezek. Az emlékszoba északi falára került az eredetileg (1942-ben) Szamosújváron, a huszárlaktanya falán, Fráter Lóránd emlékére elhelyezett emléktábla, mely később eltűnt. 1992-ben talált rá Tolnay Tibor, nagyváradi festőművész, aki a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságnak adta át. Így 1994. december 4-én sor kerülhetett az emléktábla és az emlékszoba együttes felavatására.

2004-ben az érsemjéni református gyülekezet visszakapta az addig önkormányzati tulajdonban lévő fiúiskola épületét, amely több mint egy évtizeden át adott otthont az emlékszobáknak. Ezért a kiállításoknak új épületet kellett keresni. Szempont volt, hogy az új épület szintén a falu központjában legyen. A választás az akkor nemrégen elhunyt Moț Augustin házára esett (eredetileg Bossányi-kúria volt), amely amellett, hogy központi fekvésű, egyike a falu legpatinásabb épületeinek. 2004-ben Érsemjén Önkormányzata megvásárolta a műemlék értékű kúriát és megkezdte a felújítási munkálatokat.

Az új székhely átadására 2005 áprilisában került sor. Az alkalomra Csorba Terézia tanárnő, több éves kutatás eredményeit felhasználva, értékes dokumentumokkal bővítette ki a Fráter Lóránd kiállítást, létrehozva egy új emlékszobát is, amelyik a bővebb Fráter család történetével és kiemelkedő személyiségeivel foglalkozik.

Az új székhelyre költözött intézmény kiállításai 2008-ban tovább bővültek, így jött létre a Csiha Kálmán emlékszoba. Az érsemjéni önkormányzat elérte, hogy az emlékház államilag elismert múzeummá váljon. 2009-ben megszerezték a működési engedélyt, fenntartója a helyi önkormányzat lett.

A rendelkezésre álló források alapján valószínűsíthető, hogy az emlékmúzeum épülete a XVIII. század végén épült, első tulajdonosa Bossányi János, Kazinczy anyai nagyapjának a bátyja volt. Utolsó birtokosától, a Mot családtól vásárolta meg az L-alaprajzú, műemlék értékű épületet 2004-ben Érsemjén Önkormányzata.

A község 3 híres szülöttének szentelt múzeum épületének utcafrontja

A község 3 híres szülöttének szentelt múzeum épületének utcafrontja

Az emlékmúzeum épülete az udvar felől

Az emlékmúzeum épülete az udvar felől


Az eddigi kutatások szerint Kazinczy 1801 és 1806 között ebben a házban lakott. A”diáriumnak” (naplónak) nevezett egyik munkájában lerajzolta az épület alaprajzát, amely megegyezik a mai emlékház alaprajzával. Ugyanebben a munkájában említi, hogy családi okokból a fenti időszakban az általa lerajzolt házban élt.
Egyes források szerint Kazinczy több ízben is, illetve huzamosabb ideig megszállt itt feleségével, Török Sophie-val együtt.

Az emlékmúzeum épülete hátulról

Az emlékmúzeum épülete hátulról

Az első teremben 2 emléktábla került elhelyezésre. Az egyik, fent leírtak szerint korábban eltűnt, majd megtalált tábla Fráter Lóránd emlékét őrzi.

Fráter Lóránd emléktábla

Fráter Lóránd emléktábla

Kazinczy Ferenc emléktábla

Kazinczy Ferenc emléktábla


Ugyanebben a teremben látható az egykoron Kazinczy szülőházán 1859-ben elhelyezett gránit emléktábla is, amely előzőleg a református templomban várta, hogy újra nyíltan hirdethesse a nyelvújító semjéni kötődését.

Kazinczy Ferenc

A második teremben Kazinczy magánéletével és munkásságával kapcsolatos íratok, fényképes dokumentumok és egyéb tárgyak tekinthetők meg.

Tárlók az emlékmúzeumban

Tárlók az emlékmúzeumban

Kazinczy Ferenc 1759-ben született a Bihar vármegyei Érsemjénben középnemesi család sarjaként. Szülei közül édesanyja, Bossányi Zsuzsanna volt érsemjéni. A kis Kazinczy anyai nagyapjánál nevelkedett hétéves koráig, azután Alsóregmecre költözött édesapjához, Kazinczy Józsefhez.

Kazinczy Ferenc

Kazinczy Ferenc

Kazinczyt a magyar irodalomtörténet a hazai nyelvújítás vezéralakjaként, korának nagy irodalomszervezőjeként tartja nyilván. Ő indított elsőként magyar nyelvű irodalmi folyóiratokat. Munkáiban előtérbe került az ízlés nevelése, a választékos stílus, a nyugati irodalmi minták követésének igénye és fontosságának hirdetése. A jelentős nyugati írók műveinek fordítását a magyar nyelv gazdagítása miatt is elsőrendű feladatának tartotta. Ezt a munkásságát egyben a születő magyar nyelvű színjátszás szolgálatába igyekezett állítani, ezzel jelentősen megelőzte kora magyar irodalmi életét. A nyelvújítás jegyében vallotta, hogy az írónak szabadságában áll új szavak alkotása, hogy a nyelvet szebbé, kifejezőbbé tegye, alkalmassá az új ismeretek befogadására. Kiterjedt levelezésével irányítója volt az irodalmi életnek, amíg ezt a szerepet át nem vette tőle a Pesten tömörülő fiatalabb írónemzedék.

Életművéből prózai alkotásai: emlékiratai, útirajzai, valamint levelei bizonyultak a leginkább maradandónak. Mintegy 45 évet átfogó emlékiratában életének eseményeit meséli el, bemutatja szellemi fejlődésének, íróvá érlelődésének fontosabb állomásait. Szemléletesen megrajzolt helyszínek, alakok, élethelyzetek váltakoznak benne, és közben megelevenedik a századvég kora, társadalmi élete. Börtönéveit, életének ezt a tragikus hat és fél évét külön írta meg. A Fogságom naplója című írásában, amely 19. századi magyar emlékirat-irodalom kiemelkedő alkotása. Kritikusai, ismerői Kazinczy legjelentősebb művének levelezését tartják. Több mint 6000 levele ismeretes, leveleit irodalmi szintű alkotásokként értékelik.

A szülőházat ábrázoló képek szomszédságában láthatóak Kazinczy bányácskai (ma Széphalom) házáról készült ábrázolások is. A ház Kazinczy tervei alapján készült, építését 1790-ben kezdte meg, azonban a birtokbavétel a több mint hatéves raboskodása miatt 1806-ig váratott magára. Az épület ma már szintén nem áll, helyére épült a Kazinczy emlékcsarnok Ybl Miklós tervei alapján. Kazinczy a magyar jakobinus mozgalommal való kapcsolatai miatt került fogságba, hat és fél évet raboskodott Brünn, Kufstein és Munkács börtöneiben. A kiállításon a fent említett börtönök közül Kufstein váráról látható korabeli ábrázolás, amelyet Kazinczy kor- és pályatársainak portréi vesznek körül.

Tovább haladva a termen, Kazinczy nyelvújítással kapcsolatos munkái közül tekinthető meg néhány kiadvány borítója. Nyelvújító törekvései nemcsak támogatókra találtak, hanem ellenségeket is szereztek számára, nem véletlen, hogy nyelvújítási harcról beszélhetünk. E harc kezdetének a „Tövisek és virágok” (1811) című epigrammakötetének a megjelenését tekintik. Lezárásának éve pedig 1819, ekkor jelent meg ugyanis Kazinczy „Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél” című tanulmánya, amely összefoglalta a vita tanulságait. Más téren is összeütközésbe került néhány kortársával. Ezek egyik leghíresebbike az Árkádia-pör, amely Csokonai sírfeliratának szövege körül robbant ki. Kazinczy az „Árkádiában éltem én is” mondatot szerette volna Csokonai síremlékére vésetni, amelyben a debreceniek sértést láttak, mivel az „árkádia” nemcsak kies, költők számára való vidéket, hanem marhalegelőt is jelentett.

Az emlékszoba az életrajzi adatokon kívül a Kazinczy-kultusz érsemjéni emlékei közül is őriz néhányat. Az első és egyben legjelentősebb emlékünnepre 1859-ben, a következőkre – a fent leírtak szerint – 1907-ben, 1931-ben illetve 1991-ben került sor. A két utóbbiról számos fotó található az emlékház gyűjteményében. Az 1931-es ünnepséggel kapcsolatban a korszaknak a rendezvényen résztvevő, jelentős személyiségeiről láthatunk felvételeket, míg az 1991-es emlékünneppel kapcsolatban ezeken kívül a rendezvény fontosabb momentumait is megörökítették. A korabeli újságok leírásai élettel töltik meg a mozdulatlan képeket.

A kiállításon számos Kazinczy-portré látható, amelyek életének különböző szakaszaiban örökítik meg a magyar irodalom egyik legmerészebb újítóját. Az egyik legszemélyesebb a székelyhídi Niederkorn János által megfestett öregkori portré. A falak körüli tárlók Kazinczy-munkáinak újabb kiadásait, a Kazinczyval kapcsolatos életrajzi írásokat, műkritikákat és méltatásokat tartalmazzák.

Niederkorn János Kazinczy portréja

Niederkorn János Kazinczy portréja

Kazinczy Lajos fejfája

Kazinczy Lajos fejfája

A kiállítás külön figyelmet szentel Kazinczy legkisebb gyermekének, Kazinczy Lajosnak, aki a 15. aradi vértanúként írta be nevét a magyar történelembe. Mivel valódi sírja ismeretlen, emlékét Érsemjén központi parkjában, apja mellszobrával szemközt emlékfejfa őrzi.

A múzeum vendégkönyvében Kazinczy Ferenc Svédországban élő ükunokájának kézírásos bejegyzése is megtekinthető.

Kaziczy Ferenc ükunokájának bejegyzése

Kaziczy Ferenc ükunokájának bejegyzése

Az egyik emlékszoba a vendégkönyvvel

Az egyik emlékszoba a vendégkönyvvel

Fráter Lóránd

A harmadik és negyedik terem a Fráter család történetével kapcsolatos kiállítási tárgyakat, dokumentumokkal alátámasztott történetét követheti nyomon a látogató.

Fráter Lóránd

Fráter Lóránd

A Fráter család több tagja fontos szerepet játszott Erdély és Magyarország történelmében. Fráter Lóránd 1872-ben született Érsemjénben Fráter Béla és gróf Rhédey Júlia kilencedik gyermekeként. A gimnázium alsó osztályait Lugoson, a felső osztályokat, és zenei tanulmányait Debrecenben végezte. A szülei óhaját követve elvégezte a Ludovika katonai Akadémiát. Fiatal tisztként Kassára, majd Marosvásárhelyre került. Szolgált még Kolozsváron és Szamosújváron is. A Nagyvárad című napilap 1930-as évfolyamában a nótáskapitányról a következőket olvashatjuk: „1906-ban mutatkozott be Budapest közönsége előtt (…) Nagyváradon is többször megfordult, 1922-ben a Szigligeti színházban tartott nótaestet. Nagyváradi útját megelőzően az ismert operaénekesnővel, Kőszegi Terézzel fellépett az Egyesült Államok nagyobb városaiban (…) Egy időben székelyhídi képviselő is volt. A parlamentben frappáns közbeszólásairól volt híres.”
Számtalan híres magyar nótája mellett egy daljátékot is írt Akácfavirág címen. Nagy sikerű hangversenyeinek jövedelméből 1907-ben ő emeltetett mellszobrot Kazinczy Ferencnek, amely a református templom előtti téren, a parkban található. Népszerűségének bizonyítékai: Farkas Imre Nótáskapitány című zenés daljátéka, a Fráter Lóránd című filmprodukció Páger Antal címszerepével, és az 1931-ben, Budapesten alakult – ma is működő – Fráter Lóránd Társaság. 1930. március 12-én halt meg Budapesten. Érsemjénben temették el a családi sírboltba. 2009. augusztus 23-án avatták fel Fráter Lóránd szobrát a falu központjában.
Fráter Lóránd szobra

Fráter Lóránd szobra

Csiha Kálmán

 

Csiha Kálmán

Csiha Kálmán

1929-ben, szintén Érsemjénben született a kárpát-medencei magyarság XX-XXI. századi történetének egyik legmeghatározóbb egyházi személyisége, Csiha Kálmán. Az elveiért börtönt is vállaló református lelkipásztor 1990-2000 között Erdély püspöke volt, majd kortárs prófétaként járta a világon szétszóródott magyar közösségeket, hirdetve Isten igéjét, ápolva a magyar érzelmeket. 2007 novemberében hunyt el, földi maradványait Marosvásárhelyen helyezték végső nyugalomra. Néhány hónap múlva szülőfaluja (a Csiha család, különösen Nagyné Csiha Emese hathatós segítségével) emlékszobát rendezett be számára a Bossányi-kúria egykori ebédlőtermében.
Az átadó ünnepségre 2008. augusztus 24-én került sor, a tizedik falunapi rendezvénysorozat részeként. A kiállítás a falakon elhelyezett tablókon keresztül, képekkel illusztrálva, szöveges magyarázatokkal ellátva vezeti végig a látogatót Csiha Kálmán életének fontos momentumain. A falakon elhelyezett tárlók számos személyes kötődésű tárgyat tárnak az érdeklődők elé. A kiállítás eszmei szempontból legbecsesebb darabjai Csiha első lelkészi palástja, díszmagyarja, illetve a Szentírás, melyre a püspöki esküt tette.
Csiha Kálmán szobra

Csiha Kálmán szobra


A Csiha Kálmán emlékszoba felavatásával Érsemjén mindhárom rendkívüli szülöttének sikerült emléket állítani.

Forrás:

http://partiumimuzeumok.ro/ersemjen

http://www.ersemjen.ro/

http://ermellekkincsei.blogspot.hu/2011/08/ (Csorba Sándor honlapja)