Himnusz dombormű
2015. május 24-én Pünkösd vasárnapján avatták fel Csíkszeredán a Szt. Ágoston római katolikus templomban a V. Majzik Mária Magyar Örökség Díjas művész által készített Himnusz és Angyali üdvözlet kerámia dombormű együttest, valamint az általa készített bronz keresztelő kutat. Az apszisban elhelyezett alkotásokat a Budakeszin élő művésznő a testvérváros plébániatemplomának adományozta.
Ezzel egy újabb kultikus emlékhely született a határon túl élő magyarok számára. Az emlékhely megteremtésének fővédnöke a kétszeres Kossuth-díjas írónő, barát, Jókai Anna volt.
A Himnusz dombormű a magyarok kereszténységhez való kapcsolatát, míg az Angyali üdvözlet a Szűzanya oltalmát és egyben a születést szimbolizálja. A kettőt, a születést és a keresztséget a kompozícióban a keresztelő kút kapcsolja össze. A magyarság összetartozásáért, megmaradásáért alapított nemzeti imahely azt jelképezi, hogy Magyarország polgárainak önállóan kell megoldaniuk a nemzet fennmaradásának problémáját. A megszentelt térben együttlévő alkotások szimbolikája összetett: a Himnusz a dicsőséges keresztény múltat, a Szűzanya, mint Magyarország védelmezője a jelent és a keresztelőkút a jövőt jelképezi.
A művésznő elképzelése szerint, amíg a Budapest és Budakeszi határvonalán felállított Himnusz szobor a főváros és a vidék összetartozását, addig Csíkszeredában a szakrális térben felállított emlékhely az anyaországban és az elszakított országrészekben élő magyarok összetartozását erősíti.
V. Majzik Mária alkotásait, valamint a többek között budakeszi közadakozásból vásárolt templomi orgonát Tamás József püspök atya áldotta meg. Az avatással egyidőben 98 székely ruhába öltözött fiú és leány vette fel a bérmálás szentségét, melyet ugyancsak Tamás József püspök atya szolgáltatott.
Alábbiakban olvasható a művésznő avató ünnepségen elhangzott beszéde, amely tartalmazza a műalkotások rövid ismertetését is.
„Szeretettel köszöntöm Tamás József főtisztelendő segédpüspök urat, szeretett Pénzes József atyát, a megjelent vendégeket és a kedves híveket. V. Majzik Mária vagyok. Biztos érdekli Önöket, hogy került épp a Szt. Ágoston templomba a három alkotás, amelynek megáldására kerül ma sor.
Mikor Magyarországon elkészítettem a Himnusz szobrot, mely egy szabadtéri oltár, akkor elhatároztam, ha egy mód van rá, az eredetileg egy templom falára elképzelt Himnusz dombormű tervemet is megvalósítom. Az volt a vágyam, hogy ezt a határon túli magyarságnak készíthessem el. Azóta eltelt tíz év, és íme, itt állunk a Himnusz dombormű előtt. De ehhez kellett rajtam kívül még egy ember, Balczó Péter volt a támogató, a fő szervező. Fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy ez a mai ünnep létrejöjjön. Az, hogy köszönetet mondok, tudom, hogy kevés, de mást nem tudok adni, mint szívből jövő, mély és tisztelettel teli köszönetet.
Hasonlóképpen köszönöm Jókai Anna Kossuth-díjas írónőnek, hogy az alkotások elhelyezése mellett fővédnökséget vállalt és engedjék meg, hogy az ő üzenetét tolmácsoljam.
(Részlet Jókai Anna: Ima Magyarországért c. verséből)
Öregisten, Nagyisten
erősíts a hitben
hogy ami késik
azért el nem múlik
él még a te nyájad
bárha szőre hullik.
/….csak csendesen, nem használ a lárma,
mostoha szülők közt még árvább az árva/
Öregisten, Nagyisten
más remény nincsen
mint igazad kegyelmed
hogy Te szabj végül rendet
Maradék országnak
adj életes kedvet
a lecsonkolt többit
gyógyítgasd ne engedd
önnön-gyilkosává válni
haza kell találni!
A csíkszeredai Nemzeti Imánk Zarándokhelyének avatása alkalmából üzenem:
A múltra emlékezünk – a jelenben cselekszünk – és reménykedünk a jövőben!
Jókai Anna
fővédnök
Végül, de nem utolsó sorban köszönetet mondok Pénzes József esperes úrnak, akinek személyében egy igaz, segítőkész, bátor embert ismertem meg.
Három munkám kerül megáldásra. Elsőként a Himnusz dombormű. Az anyaországi Himnusz szobor a főváros és a vidék összetartozását is szimbolizálja. Szándékom szerint a csíkszeredai Himnusz dombormű a határon túli magyarsággal való összetartozást erősíti.
A második az Angyali üdvözlet, vagy másképp az „Ave Maria”egy felajánlásom volt és boldog vagyok, hogy Isten adott nekem erőt ahhoz, hogy elkészítsem. Mindkét alkotásban benne van az öröm és a fájdalom, a fájdalom és a reménység.
A harmadik alkotás, a Keresztelő kút utal a bennünket összekötő kereszténységre, a keresztségben való születésre. Kifejezi azt a vágyunkat, hogy sok-sok gyermeket kereszteljenek e kút fölött. Benne van az öröm és a reménység.
Azt kívánom, hogy ezek az alkotások segítsék az itt élő TESTVÉREIMET imáikban, tetteikben, reményeik megvalósulásában. Nem titkolom, szeretnénk, ha zarándokhellyé válna az őket befogadó Szt. Ágoston templom.”
Az fentiekben bemutatott fotókat dr. Flórián Csaba készítette.
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Alábbiakban olvashatják annak az interjúnak a 2. részét, amelyet Varga Zsuzsa készített a művésznővel 2018. március 8-án. Az interjú első részében a Himnusz szoborról esett szó, itt pedig a Himnusz domborműként emlegetett hármas kompozícióról folyt a beszélgetés.
___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Ajándék Csíkszeredának a Nemzeti Imahely hármas kompozíció-együttese
Két kerámia és egy bronz alkotás hivatott erősíteni a határainkon kívül élő magyarok összetartozását
A művésznővel a Himnusz szabadtéri oltár közelében található metodista templom altemplomában kialakított, életmű kiállításának helyet adó múzeumban folytattuk a beszélgetést. V. Majzik Máriát a Himusz szabadtéri oltár testvér-alkotásáról, a Csíkszeredán található Himnusz dombormű születésének körülményeiről kérdeztük Nagy Ferenccel, a Kölcsey Ház Alapítvány kuratóriumi elnökével.
- Azt tudjuk, hogy a Himnusz és az Angyali üdvözlet, majd a Keresztelőkút születése és ünnepélyes felavatása a csíkszeredai Szent Ágoston Templom apszisában megelőzte a budakeszi Himnusz szobor felállítását. Ez a nemes gesztus mély kötődést feltételez Erdélyhez. Milyen előzménye volt a kompozíció 2015. Pünkösd vasárnapi felszentelésének?
„Eleve Csíkszeredára szántam, illetve szántuk a PSZÜART Alapítvánnyal a Himnusz domborművet. Épp karácsony napján felhívott Balczó Péter (Balczó András öttusa világ- és olimpiai bajnok unokaöccse – a szerk.), az alapítvány Hargitay Andrást váltó elnöke, hogy ő haladéktalanul indul Csíkszeredába, intézni a szobrok sorsát, vele tartok-e?
Akkor nem tehettem, ő pedig folyamatosan tudósított az útjáról. Erdélyben akkor épp nagyon kemény tél volt, derékig ért a hó. Nyilvánvaló volt, hogy az időjárás miatt nem sokáig időzhet ott, de sikerült beszélnie Pénzes József esperes-plébános úrral, akinek beszámolt az ajándékozási tervünkről és a szándékunkról, A szeretetteljes fogadókészség a plébános úr részéről szinte szárnyakat adott nekem a munkában. Először elkészítettem az Ave Mariát, azaz az Angyali Üdvözletet. Életem során számos Mária szobrot készítettem, de ezúttal áldott állapotban ábrázoltam a Szűzanyát. A még meg nem született gyermek azonban már magában hordozza a halált, amit a kereszt jelképez. A kompozíció másik része az olvasó, olyan, amilyet a templomban is használunk, rajta hagyományosan a Mária a Kis Jézussal képpel. A felül elhelyezkedő galamb a lélek szimbólumaként emeli őket az ég felé. Az olvasó mintegy közrefogja mindazt, amiért imádkozunk, mint például a magyar emberekért. A rózsafüzér gyöngyeibe vésve olvashatók a Himnusz versszakai. Mindkét szobrot, mint annyi mást, mázatlan agyagból készítettem. Elsőként ezt a két alkotást vittem el Csíkszeredába megmutatni Pénzes József Plébános Úrnak. Akkor ő nagyon kedvesen megkért, hogy készítsek melléjük egy Keresztelő Kutat is. Természetesen örömmel igent mondtam”.
- Az elmondottak alapján gondolom, már hazafelé számtalan elképzelés született a fejében, milyen formát öltsön a Keresztelő Kút, s hogyan alkosson harmonikus hármas egységet az Angyali Üdvözlettel és a Himnusszal.
Valóban így történt. Annak ellenére, hogy előtte némi pihenőt terveztem az alkotó munkámban, már másnap kora reggel ott voltam a műtermemben, és nekiláttam a formázásnak. A Keresztelő Kút két fő alakja egy kisfiú és egy kislány angyal. Később a csíkszeredai plébános úr elmesélte, hogy a helybéliek és máshonnan érkező látogatók, zarándokok kedvencévé vált ez a két alak. A friss házasok az esküvő után a kúthoz járulnak, s aki kislány jövevényt szeretne, a lányka fejét simogatja, a fiúgyermekre vágyók a kisfiúét. Igy a bronzból készült gyermekalakok fejecskéjét az elmúlt években már fényesre simogatták, tudtam meg a plébános úrtól. Maga a pünkösdi szentelés csodálatos ceremónia keretében történt. Rengetegen jelentek meg az ünnepségen magyar részről is, képviseltette magát a Miniszterelnöki Hivatal, a Magyar Országgyűlés Hivatala, és Latorcai János Úr, a Magyar Országgyűlés alelnöke tartotta az avató beszédet. Rajtuk kívül ott voltak még a helyi egyházi méltóságok, a Csíkszeredai Magyar Konzulátus képviselője, és tengernyi, tengernyi ember helyből és távolabbról is. A Szent Ágoston templom hatalmas mérete ellenére csak töredékét tudta befogadni a megjelenteknek, így a kívül rekedtek kivetítőkről tudták követni a ceremóniát. Ez nagyon megható és emlékezetes ünnep volt az életemben”.
- Még nem szólt Erdélyhez való kötődéséről. Netán erdélyi gyökerű családból származik, vagy más élmények táplálják ezt a mély érzelmi kapcsot?
„Nem igazán ismerem a családfámat. Talán a dédszüleim élhettek Erdélyben. Viszont az ottani tájak, emberek csodálatosak. Amikor Parajd díszpolgára lettem, az ünnepség után odajött hozzám egy idős bácsi, kérges, agyon dolgozott kezében egy mezei virágcsokorral. Miután átnyújtotta, én ráborultam, és zokogásban törtem ki. Ennél csodálatosabb élményt ember nem kívánhat magának! Talán abszurdnak hangzik, de amikor Ausztráliában meglátogattam az ott élő édesapámat, a tenger és az őserdő helyett inkább Parajdra vágytam vissza. Erdély természeti csiszolatlansága, az emberek őszinte, minden sallangtól mentes tisztasága rendkívül megindító, főhajtásra késztet. Hiszem és remélem, hogy a Csíkszeredában felavatott Nemzeti imánk Kultuszhelye erősíti minden magyar összetartozását”.
Az interjú első része a Himnusz szobor almenüben olvasható.
Áttekintés a művésznő munkásságáról:
V. Majzik Mária munkásság 2017