nagyvárad – szent lászló városA


Nagyvárad

Nagyvárad

Nagyvárad Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös partján fekvő város megközelítőleg 10 km-re fekszik az országhatártól, Románia tizedik legnagyobb városa, 180.000 lakosa közel 30%-a magyar. A XIX. század közepén történt meg a vár környéki négy kisváros közigazgatási egyesítése is. Így jöttek létre a mai városrészek: Várad-Olaszi, Várad-Újváros, Várad-Váralja, és Várad-Velence.

Szent László dombormű a székesegyházban

Szent László dombormű a székesegyházban

A váradi vár az egyik legjelentősebb műemléke a városnak, melyet nemrég újítottak fel. Alapítása Szent László királyunkhoz kötődik (1092), aki ezt a helyet választotta temetkezési helyéül. A templom a király 1095 nyarán bekövetkezett halálakor még nem volt készen, így a földi maradványokat csak később helyezték el Váradon. Sírjához szentté avatása után (1192) zarándokok tömegei járultak. A püspökség székhelye mellett lévő templomot 1342-1370 között átépítették, így jött létre a háromhajós gótikus székesegyház, amely az évszázados harcok során elpusztult.  (Szent Lászlón kívül itt temették el II. Endrét, III. Istvánt, IV. Kun Lászlót, Luxemburgi Zsigmondot.). A vár és a város fejlődése Vitéz János püspök idején volt a legjelentősebb, hiszen Váradot Magyarország egyik legjelentősebb humanista és reneszánsz városává tette. Az ezt követő idők azonban nem kedveztek a fejlődésnek. A török veszély miatt szükség volt a falak erősítésére, 1569-1598 között alakították ki a késő reneszánsz stílusban épült, ötágú csillag alakú várfalat az öt bástyával. 1619-ben Bethlen Gábor lebontatta a középkori romos épületeket, és egy ötszögű, reneszánsz palotát építtetett a helyére. I. Rákóczi György idején mélyítették és szélesítették a várárkot, hogy a védelmi rendszert stabillá tegyék. 1660-ban a félelmetes túlerő és árulások révén török kézre jutott a vár három évtizedre. 1692-ben visszafoglalása legalább ilyen súlyos károkat okozott, az ostromló osztrák csapatok nem voltak tekintettel a vár egyetlen porcikájára sem. Az 1848-as forradalom idején töltény,- és fegyverkészítő műhelyek sokasága működött itt. Emiatt Kossuth Lajos a magyar Birminghamnek nevezte Váradot. Trianon után katonai létesítményként funkcionált, majd közigazgatási, gazdasági egységek használták. A vár méltán legbecsesebb díszei a Kolozsvári testvérek által 1360 – 1365 között készített királyszobrok voltak (Szent István, Szent Imre és Szent László egész alakos szobra), valamint a később elkészült Szent László aranyozott lovasszobra, amely Európa első köztéri lovasszobra volt. Amikor 1660-ban elfoglalták a várat, a törökök minden szobrot beolvasztottak. A felújított vár kiemelten vesz részt Várad kulturális vérkeringésében. Minden év júniusában a Szent László napok több rendezvényének is helyszíne, a Nagyváradi Nyári Színházi Fesztivál pedig alapvetően itt kerül megrendezésre a Várnapokkal együtt.

A jellegzetes alakú váradi vár

A jellegzetes alakú váradi vár

Ha a vártól a belváros felé indulunk, szebbnél szebb épületekbe „botlunk”. Az egykori Nagyvásártér mellett találjuk az Ullmann palotát. 1913-ban építették szecessziós stílusban. Fő jellemzői az ívesen kiugró homlokzatán menórát őrző núbiai oroszlán párok, melyeket a Zsolnai cég készített. A közeli Vitéz Mihály utcában található az egyetlen működő ortodox zsinagóga. A Füchsl-palotát érintve a belváros felé haladva a Cion templomként ismert Neológ zsinagóga magasodik, amelynek több mint ezer fő a befogadóképessége. A felújított, keleties hatású épület kulturális és turisztikai célt szolgál. Ezt követően hamarosan elérkezünk Nagyvárad emblematikus épületéhez, a Fekete sas palotához (1909, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezése). A szecessziós épület fekete sast ábrázoló színes ólmozott ablaküvege a város szimbóluma lett. Az épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze. Földszintjén üzlethelyiségek kaptak helyet.

A Fekete sas palota passzázsa

A Fekete sas palota passzázsa

A Fekete sas palota

A Fekete sas palota

A jelképpé vált fekete sas

A jelképpé vált fekete sas

A teret balról bejárva a következő jelentős épület a Moskovits Adolf és fiai-palotája, egy gyönyörű, letisztult szecessziós épület, amelyet 1910-1911 között építettek. Mellette az ortodox templom áll, amelynek tornyában a hatalmas átmérőjű forgó hold az aktuális holdfázisokat mutatja. A tér jellegzetes épületei közül említsük meg a római katolikus Szent László-templomot (1733), melynek egyik legértékesebb része a főoltárképe. Ezen Szent László király Várad püspökének átadja a székesegyház kulcsait. A közelben helyezkedik el a Városháza látványos épülete (1903), közel 50 m magas tornyának órája egész óránként zenével jelzi az idő múlását.

A Moskovits palota

A Moskovits palota

A városháza a Sebes-Körös partján

A városháza a Sebes-Körös partján

A Szent László-templom kapuja

A Szent László-templom kapuja

Várad-Olaszi

A Bémer térről indulva hangulatos sétát tehetünk a Sebes-Kőrös partján. Útközben megtekinthetjük a 2016-ban újra megnyitott Darvas-La Roche házat (1911, Vágó fivérek), amely a szecesszió hangulatos múzeumaként működik. Az Ezredévi emléktéren található a 1848-49-es szabadságharc függetlenségi nyilatkozat szövegezéséért és aláírásáért kivégzett Szacsvay Imre szobra. A következő alkotás a református egyházi és iskolai intézmények nagy pártfogóját, Lorántffy Zsuzsannát ábrázolja.

Lorántffy Zsuzsanna

Lorántffy Zsuzsanna

Szacsvay Imre

Szacsvay Imre

A szoborral szemben áll a református templom, az udvarában lévő épületben pedig a Partiumi Református Múzeum működik. Itt egyházi relikviákat mutatnak be, különlegessége a Lorántffy Zsuzsanna által hímzett úrasztali terítő és a Váradi Biblia egy eredeti példánya.  A parkból az ún. Garasos hídon csak gyalogosan kelhetünk át az újvárosi városrészbe.

A várad-olaszi városrész nevezetességeinek jelentős részét bejárhatjuk úgy, hogy felfűzzük azokat a Bémer tér széléről induló Fő utcán tett sétára. A Bémer tér közelében az Ady Endre utcában (11. szám) működött a nagy hatású polgári radikális újság, a Nagyváradi Napló szerkesztősége, ahol Ady Endre is dolgozott. Visszatérve a térre, három nagymúltú kávéház utódját is megtekinthetjük: a legelegánsabbnak a Royal kávéház (ma Oradea vendéglő) számított, ahol Ady is megfordult, de a költő ennél jobban kedvelte az újságírók körében rendkívül népszerű EMKE kávéházat (ma az Astoria Szálló kávézója és étterme), melynek közelében van az egykori Pannónia kávéház (ma Transilvania étterem) is.

Az egykori EMKE kávéház és az Állami Színház

Az egykori EMKE kávéház és az Állami Színház

Szigligeti Endre szobra

Szigligeti Endre szobra

 

A teret uralja az Állami Színház eklektikus épülete, amely a Szigligeti Edéről elnevezett magyar társulatnak is otthont ad. A színház épülete előtt áll Szigligeti Ede mellszobra, akinek a szülőházát emléktáblával jelölték meg a róla elnevezett utcában. A színház mögött találunk két szép szecessziós épületet, az Adorján-házakat. Ha a Madách Imre utcán jobbra kanyarodva térünk vissza a sétálóutcára, megtekinthetjük a Holnap Irodalmi Társaság alapító tagjairól készült szoborcsoportot és az üresen hagyott székre beülhetünk közéjük egy kis időutazásra, vagy egy fotóra.

A szoborcsoport Deák Árpád alkotása

A szoborcsoport Deák Árpád alkotása

A talapzaton található felirat

A talapzaton található felirat

Tovább haladva a sétálóutcán a Traian tér sarkán áll a Rimanóczy palota. Innen besétálhatunk az Ady Endre Emlékmúzeumhoz, amely Ady másik kedvenc nagyváradi kávéházában az ún. Müllerájban kapott helyet. A múzeum előtt a költő mellszobra áll. Ugyanitt találjuk az egykori Vármegyeháza épületét, amely jelenleg Igazságügyi Palotaként működik.

Ady mellszobra

Ady mellszobra

A kiállítás belső tere

A kiállítás belső tere

A Mihai Eminescu utcán visszasétálva a sétálóutca kereszteződésében egyszerre három szecessziós épületet szemlélhetünk meg. A Stern-palotát, a Moskovits palotát és az Apolló palotát. Mindhárom, a XX. század elején épült szecessziós palota a korszak építészetében gyakran megjelenő épülettípust képviseli: a ház egy belső udvart fog közre, földszinti részén üzlethelyiségek, az emeleteken pedig bérlakások kaptak helyet.

A Fő utca vége felé találjuk az ún. Olaszi Szentlélek kiáradása nevű római katolikus plébániatemplomot (18-19. sz.), melynek oltárképét, amelyen Szt. István Szűz Máriának ajánlja fel koronáját, Munkácsy mestere, Szamossy Elek festette. Az egykori ferences templomot ma is Barátok temploma néven ismerik. A templommal szemben áll az egykori Irgalmasrendi Kórház (18. sz.) kései barokk stílusú épülete. A sétáló utca végén található az egykori Magyar Királyi Pénzügyi Igazgatóság épülete, mely korábban a város egyik legimpozánsabb épületének számított, de a tulajdonjogáért több éve zajló pereskedés során leromlott állapotba került.

A püspöki palota és környéke

A ma csak Léda-házként ismert épületben lakott Diósy Ödönné Brüll Adél. Szalonjában fogadták a múlt századi váradi elit neves alakjait.  A közeli Petőfi parkban láthatjuk Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila szobrát. A Bethlen szobor tervét 1941-ben készítette Kós András szobrász, Kós Károly fia, de csak 2003-ban állították fel.

A Petőfi park közvetlen szomszédságában találjuk a Partium leg­na­gyobb ba­rokk épü­let­együt­tes­ét: a ró­mai ka­­to­li­kus szé­kes­egy­há­zat és a püs­pö­ki pa­lo­tát. A XVIII. század elejétől kialakult viszonylagos békés időszak a birtokait, jövedelmeit visszaszerző püspökség számára lehetővé tette, hogy reprezentatív, barokk stílusú palotát építtessen Franz Anton Hillebrandt bécsi építész tervei alapján 1762–1776 között. Monumentális külseje belső eleganciával párosul. A palota legszebb tere a Borromeo Szent Károly tiszteletére szentelt házikápolna. Johann Nepomuk von Schöpf festette az oltárképet és a freskót is. Díszes, tágas lépcsőháza, díszterme, cserépkályhái, falfestményei kiemelkedő részei az épületegyüttesnek, amelynek kilencven szobája van. 1948-ban a püspökségnek ki kellett költöznie, csak az elzárva maradt kápolnába tudták a legértékesebb kincseket elrejteni, azonban 1965-ben a leg­ér­té­ke­seb­b tárgyakat el­vit­ték a Bu­ka­res­ti Nem­ze­ti Mú­ze­um­ba. Először görög menekültek szállása volt az épület, majd 1971-ben be­köl­tö­zött a Kö­rösvi­dé­ki Mú­ze­um. Ma újra a katolikus egyház tulajdona, felújításra vár. A székesegyház előtt álló impozáns, egész alakos, három méteres talapzaton álló Szent László szobrot 1893-ban avatták fel.

A püspöki palota

A püspöki palota

Szent László szobra

Szent László szobra

 

 

A középkori, messze földön híres székesegyház a török pusztítás majd a reformáció és az új fejedelmi palota építkezéseinek áldozatául esett.  A püspökök igyekeztek városuk régi fényét visszaadni, így kezdtek bele a katolikus épületegyüttes létrehozásába. Franz Anton Hillebrandt tervei alapján épült a székesegyház 1751-1780 között. A központi hajó hossza 68 m, szélessége 30 m. Falait carrarai márvány borítja. Latinkereszt alaprajzú, két mellékhajós, két homlokzati tornyos templom. Hatalmas terei, gazdag díszítményei, értékes oltárképei, falfestményei lenyűgözőek. A székesegyház egyik legnagyobb művészi értéke a Krisztus Urunk mennyei diadalát megjelenítő, Johann Nepomuk von Schöpf által készített kupolafreskó (1774-76). A Mária mennybemenetelét ábrázoló oltárkép két oldalán Szent István és Szent Imre herceg szobrai állnak. A Szent László Egyházművészeti Múzeum is itt kereshető fel, a katolikus egyház szertartásainak kellékeit mutatja be. Magját a XVII-XVIII. századi kegytárgyak alkotják. Különösen értékes és érdekes darabjai a gyűjteménynek a tábori oltár és a Szent László herma. Az 1892-ben készült, Szent László koponyacsontjának egy darabját őrző herma hatvan centiméter magas aranyozott ezüst mellszobor.

A székesegyház

A székesegyház

A székesegyház főhajója

A székesegyház főhajója

A nagyváradi Szent László herma

A nagyváradi Szent László herma

A herma profilból

A herma profilból

A székesegyház oldalánál húzódó út mentén található a Kanonok sornak nevezett épületegyüttes, amelyet tíz, egy emeletes kanonoki ház egymáshoz épült sora alkot. Az első épület az 1750-es évek végén épült, az utolsó pedig 1875-ben. Az együttes leglátványosabb eleme a tíz ház földszintjén végighúzódó boltozott árkádsoros folyosó, amely 56 pillérre támaszkodik és 253 méter hosszú.

A Kanonok sor

A Kanonok sor

Ajánlat:

https://szentlaszlooroksege.blog.hu/2019/09/25/igy_nezhetett_ki_a_nagyvaradi_var_a_600_evvel_ezelott