Szülőház
Hogyan Támogathat?
A Himnusz története
Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren.
Kölcsey Ferenc szülőháza Sződemeter központjában a görög katolikus templom melletti telken található. Az épület a főúttól kicsit beljebb helyezkedik el és az előtte lévő kert miatt is nehezebben észrevehető.
Önön is múlik közös célunk elérése!
A Kölcsey Ház Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális örökség fennmaradásához Magyarország határain belül és kívül. Legfontosabb célunk az, hogy Kölcsey Ferenc Sződemeteren lévő szülőháza magyar tulajdonba kerüljön.
Online bankkártyás adományozás:
1823. január. 22.: Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg. A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
2 éves a Kölcsey Emlékház
Május 30-án a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével tartott ünnepség keretében emlékeztünk meg a sződemeteri Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központ felavatásának 2. évfordulójáról. Pakulár István lelkipásztor köszöntő szavai után az egyház... read moreMagyarságunk Hungarikumunk interjú
A Magyarságunk Hungarikumunk oldal főszerkesztője Szabó János Zsolt fotókkal illusztrált átfogó interjút készített a Kölcsey Ház Alapítvány alapítóival a szervezet létrehozásának körülményeiről, Kölcsey szülőházáról, a Sződemeteren létesült Kölcsey Ferenc Egyházi és... read moreA magyar kultúra napja Sződemeteren
A magyar kultúra napja alkalmából ebben az évben is megemlékezést tartottak Sződemeteren, melyen a Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központ szervezésében emlékeztek a Himnusz megírásának évfordulójára. Az ünnepségre 2021. január 23-án került sor. A zarándokokat... read more„Csak az a baj, hogy nekem emberek kellenek, nem lélektelen szépség.”
Kállay Ferenchez 1815. október 7-én írt leveléből„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg.”
a Mohács c. esszéből„Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.”
a Mohács c. esszéből„Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele.”
a Parainesisből„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.”
a Parainesisből„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.”
a Parainesisből„Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szenteltetik.”
a Parainesisből„S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközekkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.”
a Parainesisből„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.”
a Parainesisből„Erőszak ritkán orvosol, mert nem világosít fel; példa és tapasztalás által figyelemre bírt emberek egymás után s észrevétlen térnek jobb útra.”
a Parainesisből„Ki nem tett mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem leszen.”
a Parainesisből„Őseink országot és szabadságot szereztek és hagytak nekünk; illő, hogy mi is szerezzünk, mi is hagyjunk valamit maradékainknak.”
a Játékszínből (1827)“Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.”
a Parainesisből„Jelszavaink valának: haza és haladás.”
Búcsú az országos rendektől„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
hagyd örökűl ha kihúnysz: A haza minden előtt.”
Emléklapra
„Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk.”
a Parainesisből„Régi tanács; minden tudja azt, s kevés követi: eszed járjon előbb nyelvednél s tettednél.”
a Parainesisből„A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő, s unokáját gyümölccsel enyhíti.”
a Parainesisből„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”
Huszt
„Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derűl fény.”
Versenyemlékek IV.„Nemzeti fény a cél. Hogy elérd, forrj egybe magyar nép.”
Versenyemlékek VII.Magyar Emlékek
Nagyvárad
Nagykároly
sándorhomok
NAGYVÁRAD – SZENT LÁSZLÓ VÁROSA
Nagyvárad Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös partján fekvő város megközelítőleg 10 km-re fekszik az országhatártól, Románia tizedik legnagyobb városa, 180.000 lakosa közel 30%-a magyar. A XIX. század közepén történt meg a vár környéki négy kisváros közigazgatási egyesítése is. Így jöttek létre a mai városrészek: Várad-Olaszi, Várad-Újváros, Várad-Váralja, és Várad-Velence.
nagykároly – múlt és jelen
A város Szatmár megye második legnagyobb települése, megyei jogú város, lakosainak 54%-a magyar nemzetiségű. Szatmárnémetitől 34 km-re délnyugatra, 130 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A területet a Kaplony nemzetség birtokolta, amelynek leszármazottja a Károlyi család. A birtok első írásos említése a XIII. századból származik. A város mai központi helyén, 1482-ben Károlyi Lancz László emeltetett először lakóépületet.
kováts lajos – széchenyi jobbkeze
A 19. században két kúria is épült a faluban. A nagy park közepén álló berenczei Kováts-kúriát Kováts Sándor építtette és itt született a reformkor egyik kiváló politikusa, Kováts Lajos. Elkötelezett híve volt Széchenyi Istvánnak, aki mellett közlekedési államtitkár volt, de mint kiváló publicista, közgazdász és bánya-szakértő is hírnevet szerzett. 1999-ben márványtáblát helyeztek el a ház falán, ezzel is emlékezve a település leghíresebb szülöttére.
Alapítványunkat támogatta:
