Szülőház
Hogyan Támogathat?
A Himnusz története
Ebben a házban született Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án Sződemeteren.
Kölcsey Ferenc szülőháza Sződemeter központjában a görög katolikus templom melletti telken található. Az épület a főúttól kicsit beljebb helyezkedik el és az előtte lévő kert miatt is nehezebben észrevehető.
Önön is múlik közös célunk elérése!
A Kölcsey Ház Alapítvány célja, hogy hozzájáruljon a magyar kulturális örökség fennmaradásához Magyarország határain belül és kívül. Legfontosabb célunk az, hogy Kölcsey Ferenc Sződemeteren lévő szülőháza magyar tulajdonba kerüljön.
Online bankkártyás adományozás:
1823. január. 22.: Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét.
Az első publikálásakor még csupán Hymnus címmel, alcím nélkül jelent meg. A 2012. január 1-től hatályos Alaptörvény Alapvetésének I) cikk (3) bekezdése kimondja, hogy Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
Tisztújító közgyűlést tartott a Kölcsey Társaság
2022. május 7-én Debrecenben a Református Kollégiumban tartotta elnökségi ülését és tisztújító közgyűlését a Kölcsey Társaság. Először a leköszönő elnök, dr. Bölcskei Gusztáv ny. református püspök tartott beszámolót az elnökség munkájáról. Ezt követően Péter-Tóth... bővebbenSződemeteri megemlékezés a magyar kultúra napján
Január 22-én, a magyar kultúra napján a Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központ szervezésében, színvonalas rendezvény keretében tisztelegtek a résztvevők a Himnusz költőjének emléke előtt. A rendezvény résztvevőit Pakulár István, a Sződemeteri Református... bővebbenÁlmosdon is megemlékezést tartanak a magyar kultúra napján
A magyar kultúra napja alkalmából 2022. január 22-én 10 órakor ünnepélyes megemlékezést és koszorúzást tartanak Álmosdon is a Kölcsey Emlékháznál, melynek programját Pappné Győri Anna könyvbemutatója és Kapusi Edit író-olvasó találkozója színesíti. A rendezvény... bővebben„Csak az a baj, hogy nekem emberek kellenek, nem lélektelen szépség.”
Kállay Ferenchez 1815. október 7-én írt leveléből„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg.”
a Mohács c. esszéből„Isten egy szívnek egy kebelt teremte: így egy embernek egy hazát.”
a Mohács c. esszéből„Szeretni az emberiséget: ez minden nemes szívnek elengedhetetlen feltétele.”
a Parainesisből„Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol; s lelkében üresség van, mit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.”
a Parainesisből„Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! – mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.”
a Parainesisből„Az élet csak úgy éri célját, ha tetteknek szenteltetik.”
a Parainesisből„S tégy minden jót, ami tőled telik, s mindenütt, hol alkalom nyílik; s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközekkel gazdagítani szüntelen igyekezzél.”
a Parainesisből„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.”
a Parainesisből„Erőszak ritkán orvosol, mert nem világosít fel; példa és tapasztalás által figyelemre bírt emberek egymás után s észrevétlen térnek jobb útra.”
a Parainesisből„Ki nem tett mindent, mit tennie kellett s lehetett vala, az boldog nem leszen.”
a Parainesisből„Őseink országot és szabadságot szereztek és hagytak nekünk; illő, hogy mi is szerezzünk, mi is hagyjunk valamit maradékainknak.”
a Játékszínből (1827)“Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.”
a Parainesisből„Jelszavaink valának: haza és haladás.”
Búcsú az országos rendektől„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak
hagyd örökűl ha kihúnysz: A haza minden előtt.”
Emléklapra
„Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk.”
a Parainesisből„Régi tanács; minden tudja azt, s kevés követi: eszed járjon előbb nyelvednél s tettednél.”
a Parainesisből„A bölcs késő öregségében is elülteti a fát, noha hasznával maga nem élhet; de érti, miképpen az rendes időre megnő, s unokáját gyümölccsel enyhíti.”
a Parainesisből„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”
Huszt
„Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derűl fény.”
Versenyemlékek IV.„Nemzeti fény a cél. Hogy elérd, forrj egybe magyar nép.”
Versenyemlékek VII.Magyar Emlékek
Szatmárcseke
álmosd
Nagyvárad
Szatmárcseke – AZ ÉRETT KÖLTŐ ÉS POLITIKUS
Szatmárcseke a Felső-Tisza vidékén, a Tiszaháton található, az ukrán határ mentén. Minden oldalról folyóvíz veszi körül. Északon és észak-nyugaton a Tisza, keleten a Túr-csatorna, délen pedig a Túr folyó. A megyeszékhelytől – Nyíregyháza – megközelítőleg 90 km-re fekszik a község.
Cseke honfoglaló nemzetségek, nagycsaládok szállásterületéből szerveződött faluvá. A település első írásos emléke III. Béla király idejéből való. Ez egy király által kiadott oklevél, mely a czégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyokat rendezte. Ebben Csekét, mint saját templommal rendelkező települést említik.
álmosd – kölcsey gyermek- és ifjúkorának színhelye
A község látnivalói közül kiemelkedik a Kölcsey-kúria, ahol Kölcsey Ferenc gyermekkorát töltötte és 1812 – 1815 is között itt élt. A Kölcsey család Álmosd egyik jeles köznemesi famíliája volt a XVIII. században. Kölcsey Ferenc édesapja, Kölcsey Péter nagybátyja, a család gondoskodó jótevője, Kölcsey Sámuel hívó szavára tért vissza Álmosdra. 1787-ben vette feleségül a Sződemeteren nevelkedett, ugyancsak nemesi családból származó Bölöni Ágnest.
NAGYVÁRAD – SZENT LÁSZLÓ VÁROSA
Nagyvárad Bihar megye székhelye. A Sebes-Körös partján fekvő város megközelítőleg 10 km-re fekszik az országhatártól, Románia tizedik legnagyobb városa, 180.000 lakosa közel 30%-a magyar. A XIX. század közepén történt meg a vár környéki négy kisváros közigazgatási egyesítése is. Így jöttek létre a mai városrészek: Várad-Olaszi, Várad-Újváros, Várad-Váralja, és Várad-Velence.
Alapítványunkat támogatta:
