Kaplony – Páduai Szent Antal ferences templom, rendház és a Károlyi grófok kriptája


Kaplony

Története

 

Az épületegyüttes felülnézetben

Az épületegyüttes felülnézetben

“A honfoglaló magyarok egyik vezére, Kende a mai Nyírség környékén telepedett le és főhadiszállása a mai Kaplony területén volt. Jóllehet az első írásos emlék a faluról csak 1267-ből származik, de éppen ebben az oklevélben találunk utalást arra, hogy a helyiség alapítása sokkal korábbi időkre nyúlik vissza” – írja Dr. Tempfli Imre A kaplonyi monostor-templom c. ismertetőjében. Kende vezér fiai: Kücsid/Kusid és Kaplony a Képes Krónika szerint megkeresztelkedésük után itt alapítottak egy bencés monostort, templommal együtt. Ez az első templom – amelyet Szent Márton tiszteletére szenteltek fel – egyes feltételezések szerint 1080-ban épült, és háromhajós kora-románkori, bazilika típusú volt. A templomot 1241-ben felgyújtották a monostorral együtt. Amikor a tatárok elhagyták Magyarországot 1242-ben, a Kaplony-nemzetség tagjai, Simon fiai, Péter és Eudus újra építették a templomot és a monostort. A török időkben ismét súlyosan megrongálódott az épületegyüttes.

A Kaplony-nemzetségből származó Károlyi Sándor elhatározta, hogy helyreállítja a kaplonyi monostort és annak templomát.

Gróf Károlyi Sándor

Gróf Károlyi Sándor

Három hónappal a szatmári békekötés után, 1711. augusztus 18-án megirt alapító levelében a monostor és templom helyreállítási szándéka mellett azt is kifejezésre juttatta, hogy az újonnan betelepített svábok lelki gondozására a monostorban ferenceseket szeretne látni. A ferencesek letelepedtek az általa 1711-1737 között építtetett – eredetileg emeletes – kolostorba.
A Károlyi címer

A Károlyi címer

Az épületeket 1834-ben egy földrengés súlyosan megrongálta. Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával zajlottak 1844-1847 között. A templomot 1848-ban Hám János püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. Így Páduai Szent Antal lett a templom patrónusa, és ezért látható a főoltár fölött az őt ábrázoló festmény.

Az új templom és rendház feltételezhetően jórészt a barokk épületek alapjain emelkedik. Különösen érvényes ez a templomra, ahol Ybl a források szerint az építkezésnél felhasználta a barokk, és valószínűleg még a románkori templom maradványait is őrző templom falait. A munkálatok során alaprajzi módosításokra is sor került, a háromhajós, bazilikális elrendezésű templomot Ybl egy széles hajójú, kazettás mennyezettel fedett teremtemplommá alakította, valamint a korábban a déli mellékhajó falához csatlakozó kápolna, illetve az alatta húzódó, a Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrző kripta helyett a szentély keleti falának meghosszabbításában alakított ki egy új, görög-kereszt elrendezésű kriptát.

A földrengés a legtöbb kárt a templomhoz csatlakozó belső udvaros, kerengővel ellátott kolostorban tette, mely a kolostort a templommal ma is összekötő keleti, emeletes szárnyának kivételével szinte teljesen romba dőlt. Ybl Miklós a megrongálódott épületrészeket kijavíttatta, az épület romba dőlt déli és északi szárnya helyére pedig egy egyszerűbb kiképzésű, jóval szerényebb méretű, földszintes, T-alaprajzú épületet emelt.

Feszület közelről

Feszület közelről

Ezt követően nagyobb méretű átalakítás a kolostor illetve a rendház épületén már nem történt, a kripta viszont többszörös átalakításon esett át. Először Károlyi Tibor renováltatta 1892-ben Meinig Artúr építész vezetésével. Ekkor rendelték meg a kripta márványoltárát is, illetve az oltár szintén márványból faragott feszületét Pietro Bazanti firenzei szobrásznál.

Lényegesebb átalakításra került sor 1904-ben, amikor helyszűke miatt a család úgy döntött, hogy áttér a falrendszerű temetkezésre. Az átalakítási munkálatok során a kripta belső terét három hajóra tagoló oszlopok közti részeket téglával befalazták, a falakban a koporsók elhelyezésére sírhely céljára szolgáló üregeket alakítottak ki, ezeket pedig márványlappal zárták le. Ezzel nem csak a háromhajós elrendezést tették tönkre, hanem a kripta mellékhajóit megvilágító ablakok is elveszítették funkciójukat.

A kripta a lefalazott sírhelyekkel

A kripta a lefalazott sírhelyekkel

Egy sírhely belülről

Egy sírhely belülről

A mai épületegyüttes bemutatása

 

Napjainkban a műemlék együttes a község központjában található. Fent leírtak szerint három épület tartozik hozzá: a ferences templom és rendház, valamint a templom szentélyéhez csatlakozó, a Károlyi család temetkezési helyeként szolgáló kripta.

A ferences templom kelet-nyugat tájolású teremtemplom félköríves záródású szentéllyel, melynek két oldalán található csigalépcső egy-egy kis méretű fülkeszerű karzatra vezet. Ugyanitt találhatóak a szentély falához csatlakozó kriptába vezető lépcsők is. A templom hajójának nyugati részét lezáró tornyok alatt található előtér jobb oldalán a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére egy kis kápolnát alakítottak ki, bal oldalt pedig az orgonakarzatra vezető lépcső húzódik. A templom nyugati tornyának északi falához egy oldalkápolna csatlakozik, emeletén oratóriummal.

A templom és a kripta falai téglából épültek, ezeket belül vakolat, kívül kőlapot imitáló borítás fedi. A templom nyugati homlokzatának jellegét meghatározza a két sisak nélküli, lapos tetejű torony, valamint a román stílust idéző elemek, mint például a rózsaablak, a vakárkád, az oszlopokra támaszkodó portikusz és a félköríves formák használata.
A ferences templom

A ferences templom

A templom belülről

A templom belülről

A belső teret egyszerűség jellemzi. A hajót négy-négy félköríves, féloszlopokkal tagolt, a széleken színes, mintás üvegbetétekkel díszített ablak világítja meg. A szentélyt negyedgömb boltozat fedi, a hajó mennyezete pedig festett, stilizált virágokkal díszített kazettás síkmennyezet. A templom főoltárának képe Páduai Szent Antalt ábrázolja, Tóth Béla szatmári festő alkotása 1892-ből.

A templom több jelentős művészi értékkel bíró tárgyat őriz, ide tartozik a 18. század első felére datálható 14 stációkép és a Jézus születését ábrázoló oltárkép, egy Szilassy János által 1757-ban készített aranyozott, rézből készült, zománcképekkel díszített szentségtartó, valamint egy Mária-kegykép.

Kripta

Kripta

A szentély két oldalán elhelyezkedő lépcsőkön keresztül lehet a kriptába lépni. Eredetileg a teret akantuszleveles fejezetű pillérek osztották három hajóra, illetve a mellékhajók és a szentély falai nagyméretű ablakokkal voltak áttörve, ma már azonban ez az elrendezés az 1904-es átalakítás miatt alig érvényesül. A kriptát keresztboltozat fedi, ezek íveit pedig dekoratív festéssel díszítették. Figyelemre méltóak az oszlopok és féloszlopok stilizált levél- és virágdíszes festett és aranyozott fejezetei is.
János testvér az oltár előtt

János testvér az oltár előtt

A szentélyben egy kisméretű, Károlyi István által készíttetett márványoltár, mögötte pedig egy carrarai márvány szobor látható, amely a megfeszített Krisztust ábrázolja. Ezt a fent említett Pietro Bazanti firenzei szobrász faragta egy tömbből (!) 1892-ben.
Oltár

Oltár

A kripta nyugati, templommal érintkező falán egy latin nyelvű feliratos tábla található, melyen a templom rövid története olvasható. Érdekesség, hogy ha az utolsó két sor latin nagybetűit, mint római számokat egyesével összeadjuk, a templom és kripta felszentelési évét, az 1848-at kapjuk meg.

fVLgens eXVrgo rVrsVs pIetate GeorgI
perpetVae paCI porro DatVra LoCVM.

 

Dombormű az egyik szarkofágon

Dombormű az egyik szarkofágon

Különös művészi értéket képviselnek a kriptában található rézből készült, domborművekkel, festett képekkel díszített szarkofágok, melyek közül a legrégebbiek a 17. század közepén készültek.
Domborművekkel díszített szarkofágok

Domborművekkel díszített szarkofágok

A Károlyi családnak 2015 végéig közel 40 tagja volt ide eltemetve. Koporsójukon kívül a kripta több, a Károlyi családhoz kötődő emléket őriz. Közéjük tartozik két ezüst urna, amelyben Károlyi Antal és Károlyi József feleségének a szívét helyezték el bebalzsamozva, továbbá több családi címer és portré, valamint a nagykárolyi piarista templomban található halotti címerekhez hasonló, selyem- és fémszállal hímzett, 1791-ben Károlyi Antal temetésére készült halotti címer is. Ugyancsak itt őrzik egy románkori szenteltvíztartó és egy oszlopfejezet töredékeit, melyek egykoron a középkori templomhoz tartoztak.

Kripta

Kripta

Kripta

Kripta

A családi mauzóleum ajtaját 1948-ban nyitották meg a látogatók előtt.

A Károlyi család életében Kaplonyhoz kötődő legutóbbi esemény a Brazíliában, San Paulo városában, 2009. június 9-én elhunyt Gróf Károlyi Lajos és az 1976. április 21-én Genfben elhunyt ifj. Nagybányai Horthy Miklósné, gróf Károlyi Consuelo 2010. április 22-re tervezett temetése volt. Az izlandi vulkán kitörés miatt nem közlekedtek a repülők, ezért csak Károlyi Consuleo temetése történhetett meg ekkor. Károlyi Lajos gróf temetése 2010. október 19-én zajlott le. A Károlyi családnak a kaplonyi kriptában nyugvó tagjait a Ferences Plébánia és Kolostor honlapján név szerint felsorolják.

Kívülről a kripta alacsonyabban helyezkedik el a hozzá csatlakozó templom szentélyénél. A falakat a templom homlokzatain megjelenő nyílászárók, félköríves díszítőelemek teszik változatosabbá. A kereszt szárainak keleti falán mindkét oldalon egy-egy félköríves záródású falfülke található, melyek eredetileg szobroknak is adhattak helyet, de lehet, hogy egyszerűen csak díszítőelemként szolgáltak.

A három szárnyból álló kolostor épülete egyszerű kiképzésű, dísztelen, csak az északi, a templom falaival érintkező szárny homlokzata kap a templommal megegyező kialakítást. Az épület három épületszárnyból áll. Az utcával párhuzamosan helyezkedik el a kolostor nyugati szárnya, ennek déli oldalán nyílik a kolostor főbejárata. Hozzá T- alakban csatlakozik a kelet felé nyúló épületszárny, ehhez pedig a kolostor keleti, emeletes szárnya, melynek emeletéről az oratóriumba lehet feljutni.

A kaplonyi ferences templom és a Károlyi család kriptája nemcsak Ybl Miklós egyik legkorábbi és önálló alkotásaként, hanem a félköríves romantika (Rundbogenstil) romanizáló stílusirányzata korai képviselőjeként, kis túlzással, a magyarországi romantikus építészet legjelentősebb egyházi épületének, az ugyancsak Ybl Miklós tervei alapján a Károlyi család számára 1845-1855 között felépült fóti római katolikus templomának „előzményeként” is tekinthető.

Szent Ferenc dombormű

Szent Ferenc dombormű

A kolostor bejárata fölött Szent Ferencet ábrázoló dombormű emlékeztetett – és a több tíz éves kényszer távollét után, 2008. augusztus 3-ától újra emlékeztet – az épület eredeti rendeltetésére, mert ismét ferencesek élnek benne (öten). A dombormű felirata (pax et bonum — béke és jóság) a közismert ferences köszöntés.
Forrás:
http://www.kaplonyibaratok.ro 
http://www.lexikon.adatbank.ro