Himnusz táblakép

Magyar Himnusz táblakép

Magyar Himnusz táblakép

A felvidéki Szőgyénben élő fafaragó Smídt Róbert Himnusz című monumentális alkotása egy egyedülálló műalkotás, amely 6 éven át készült. A rajta lévő motívumok, témák, korábban már a művész alkotásaiban külön-külön megjelentek, de most először foglalta egybe, egy bárki számára olvasható nyitott történelemkönyvként. A 10 négyzetméter nagyságú, 5×2 méteres és 800 kilogramm súlyú tölgyfából faragott táblakép, a magyarság történelmét jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól. A művész jelmondata: „Múlt nélkül nincsen jelen és jövő sem”.

A mű főbb jelképeinek bemutatása

A mű főbb jelképeinek bemutatása

A kép, középpontjában a pozsonyi csatát idézi fel, egy életfával és az országot naggyá tevő uralkodókkal – és ahogyan mindezt a történelem viharai (a tatárjárás, a török uralom, a világháborúk, illetve az azokat követő események) megtépázzák. A táblaképen megjelenik a remény fénye, a Szent Korona, a kard és a lobogó, valamint a két sarkában hazánk őrangyalai, Gábriel és Mihály arkangyalok.

Gábriel arkangyal és Trianon láncai

Gábriel arkangyal és Trianon láncai

Az alkotáson háromszáznál több arc látható.

Az anya jelképes ábrázolása

Az anya jelképes ábrázolása

Smídt Róbert művét 2017-ben Szőgyén testvérvárosában Tatán mutatták be és azóta változó helyszíneken volt megtekinthető. 2020-ban Szőgyénben került bemutatásra, majd végső helyét az Országgyűlés irodaházában, a Barankovics István Irodaházban foglalta el, ahol 2023-ban a magyar kultúra napja alkalmából avatta fel Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.

Szőnyi József pilisszántói helytörténész a következő szavakkal fogalmazta meg a táblaképpel kapcsolatos gondolatait:

„Az egyszerű ember ránéz Smídt Robi Himnuszára és a megdöbbenéstől nem érti, hogyan lehet ezt így kifaragni? A tobzódó szépségben ámulatba merülve annak a magyarázatát keresi, mitől bénítja meg a lenyűgöző érzés és sóbálvánnyá dermed. Milyen erő irányította a kalapácsot, amikor rákoppintott a vésőre? Milyen szem lehet az, amely karnyújtásnyi méretből távlatokban látja az összképet? A titkot talán maga az alkotó sem tudja megmagyarázni, hogyan és mitől engedelmeskedik a kéz. Mintha a Szentlélek maga irányítaná a két kar összehangolt mozdulatát és tette tapinthatóvá az égi üzenetet. Ő csak valami földöntúli sugallat parancsának engedelmeskedik. Ő csak közvetít a mű nézője és az égi parancs között. Robi kifinomult antennája kellett ahhoz, hogy ezt az üzenetet vegye és átadja nekünk, az egyszerű halandónak, akiknek ez a képesség nem adatik meg.

Komplex szimbólumrendszer

Komplex szimbólumrendszer

Szent királyaink, Hunyadi Mátyás, Boldog Özséb, a többiekkel egyesült erővel küldték odaátról Robi kezének az üzenetet: ne felejtsetek el bennünket, mi tartjuk bennetek a lelket. Legyetek hűek hozzánk, mert akkor nem fog kihalni Kárpát-medence ősi lakója! Amíg élünk bennetek, megmarad a magyarság. Akkor fogunk meghalni, ha emlékünket is elfelejtitek, de akkor veletek együtt halunk meg, végleg!

Boldog Özséb, a Pálos-rend alapítója

Boldog Özséb, a Pálos-rend alapítója

Több éves boldog küzdelem volt a mű megalkotása, melyhez a mindennapi energiát családja nélkülözhetetlen szeretete adta. Két fiának, szerető feleségének, aggódó szüleiknek, rokonoknak neve, bár rejtve, de ott vannak ők is Robi szignójában. Büszke lehet fiára Szőgyén minden lakója! Aztán ez a mámor elhatalmasodik a nézőben és meghajol a csoda előtt. Nézi jobbról, balról, árnyékban és fényben, ahány oldalról nézi annyi csodát lát. A mennyei ajándékot arról lehet megismerni, hogy minél többet nézzük, annál szebbnek látjuk. Vajon hat éven át mennyit tépelődött Robi a figurák megjelenítésével, mennyit vívódott hogyan öntse formába a Nemzeti Öntudatot? Álmatlan éjszakák békés, sötétjében látta meg az arcokat, csendjében meghallotta a fegyverek zaját, lovak nyerítését, értette meg a magyar néplélek leheletét.

Érzékeny ábrázolásmód

Érzékeny ábrázolásmód

A dombormű előtt állva érezzük, ahogy hatnak ránk őseink és szólítják kulcsolni kezeinket imára. Mint egy finom fátyol, borul rá belőlünk a dombormű mind a százezer négyzetcentiméterére a Hazánk iránti szeretet, ragaszkodásunk sokat szenvedett, jobb sorsra érdemes népünkhöz!”

Turul nemzetség, hét vezér

Turul nemzetség, hét vezér

Szörényi Levente zeneszerző személyesen is végigkísérte a hat éves alkotói folyamatot. Ő így foglalta össze gondolatait az alkotás bemutatója kapcsán:

1110 esztendő tölgybe vésve

„Igen! A fák emlékeznek és emlékeztetnek. Különösképpen akkor, ha azokat egy elhivatott, fáradhatatlan akaraterejű művész igyekszik szólásra bírni. Smídt Róbert szőgyéni szobrászművész persze nem mostanában fedezte föl azon képességét, hogy érti a fák nyelvét, hiszen a sok évvel korábban létrehozott pilisszántói Csillagösvény fába álmodott, történelmi alakokat megjelenítő stációi már országos ismertséget biztosítottak számára.

Himnusz

Ezt az elnevezést kapta az utoljára elkészült és bemutatott gigantikus méretű és tartalmú táblaképe. Nem feladatunk, hogy részletes elemzésbe bocsátkozzunk a műalkotás mondanivalója kapcsán, ám felhívnánk a figyelmet arra az ábrázolt történeti ívre, amely alátámasztani hivatott Kölcsey sorát: „a Magyar nép zivataros századaiból”.

Török vész és germán elnyomás

Török vész és germán elnyomás

A középpontból kiinduló emlékezetfolyam meghatározó momentuma az 1110 esztendeje lezajlott pozsonyi csata ábrázolása. A krónikák és a kutatások szerint ekkor, vagyis 907. július első napjaiban az Árpád fejedelem vezette honfoglaló sereg megsemmisítő csapást mért a több irányból támadó, mintegy százezer fős hadsereg támogatását bíró nyugati inváziós törekvésekre. Ez a diadal 100 esztendőre biztosította a magyarság idegen zaklatásoktól mentes berendezkedését a Kárpát-medencében.

Pozsonyi csata, 907

Pozsonyi csata, 907

Részlet a csatából

Részlet a csatából

A „zivataros századok” ezt követően jelennek meg szétterülve az alkotás minden irányába. A hihetetlen aprólékossággal kidolgozott életképek és drámai jelenetek azonosításához ezúttal kevésnek bizonyul az iskolában jól-rosszul elsajátított történelemismeret. De Smídt Róbert művészi víziója szinte kikényszeríti a nézőből, hogy a teljes műélvezet érdekében, ha utólag is, fölvértezze magát a „megfogyva bár, de törve nem” magyarság évezredes múltjának ismeretével.”

Smídt Róbert szőgyéni fafaragó részére 2016. március 15- alkalmából Magyarország köztársasági elnöke a Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta.

Smídt Róbert és felesége a Parlamentben

Smídt Róbert és felesége a Parlamentben

 

Forrás:

  • A művész által közvetlenül rendelkezésre bocsátott leírások