Sződemeteren a magyar kultúra napját ünnepelték

Elsőként ft. Erdős Csaba, a Nagykárolyi Református Egyházmegye főjegyzője hirdetett igét a református templomban, János evangéliumából származó „Én vagyok az élet kenyere” idézet köré építve gondolatait. Test – lélek – szellem, így egész és kerek az ember, Isten ilyennek teremtette, s az Istenhez tartozó ember tudja: lelkét és gondolatait is táplálnia kell. Hangsúlyozta, igen gazdag múlttal rendelkezünk, a jelenünkért is megküzdünk, ám jövőnk csak akkor lesz, ha továbbadjuk mindazt a szellemi örökséget, amit őseink hagytak ránk.

Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere beszédében emlékeztetett Bocskai István fejedelem több mint négy és fél évszázados, máig érvényes szavaira: „… (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.”

Ezt követően Bara Lajos egyházkerületi főjegyző kifejtette, 201 évvel ezelőtt még senki nem tudhatta, hogy a Himnusz lesz a magyar nép nemzeti imája, mint ahogy azt sem, hogy Kölcsey szülőfaluja, Sződemeter zarándokhely lesz, ahol a magyar emberek évente összegyűlnek a múltra emlékezve, ünneplőbe öltöztetve szívüket, lelküket.

Pataki Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ és egyben a megyei tanács elnöke beszédében kiemelte, hogy a szatmári magyarság tavaly bronzból és kőből hagyott nyomot maga után — utalva a nagykárolyi Kölcsey-, valamint a szatmárnémeti Petőfi-szoborra — egy olyan időszakban, amikor a Földön kulturális háborúk zajlanak az értékrendek ütközése miatt.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg nt. Gacsályi László hajdúnánási lelkipásztor is, kiemelve: a Himnusz, amellett, hogy nemzeti érzelmet megszólaltató vers, egyedülálló az európai himnuszok között. „Művészi és szellemi táplálkozás egyszerre: az Ige imádsággá változik és az imádság Igét hirdet. Sok bibliai idézet van benne — mi sem adhatunk alább ennél a szellemi színvonalnál. Egy kis nemzetnél mindig a holnapért imádkozunk, vagy talán egy víg esztendőért. Nekünk túl kell élni minden napot, évet, és kérni: Isten, áldd meg a magyart”.

Buzás Árpád álmosdi lelkipásztor emlékeztetett rá, hogy amit vet az ember, azt fogja aratni. Gondolatait kérdések formájában fogalmazta meg: Mi mit vetünk gyermekeink lelkébe, hogyan végezzük a művelést? Tudjuk-e mondani Kölcseyvel: „Büszke magyar vagyok én”? Azok vagyunk? Büszkék? Magyarok?

Ezt követően Elek György közíró beszédében kiemelte, hogy Európában nem sok olyan nép van, amelynek több mint ezeréves történelme, hagyománya, kultúrája van, ugyanakkor vannak olyan vélemények, hogy a mai ember számára nem igazán a nemzeti kultúra a fontos, hanem az európai, tágabb értelemben a világkultúra. Véleménye szerint van európai- és világkultúra, de az nem egységes, hanem a nemzeti kultúrák összessége. Ha egy népnek nincs nemzeti kultúrája, annak nincs nemzeti identitása sem.

A református templomban rendezett megemlékezés végén tasnádi gyermekek mutatták be ünnepi műsorukat.

A gyermekek irodalmi előadása után a résztvevők közösen elénekelték a Himnuszt, majd a rendezvény zárásaként a református templom mellett lévő Kölcsey szobornál elhelyezték koszorúikat és elénekelték a Szózatot.

Forrás: frissujsag.ro