a koltói teleki-kastély


Koltó

Koltó község Máramaros megye nyugati részén található, a Kővár-vidék települései közé tartozik. Az 1992-es népszámláláson a lakosság 71 %-a volt magyar. Koltó első írásos említése a leleszi konvent dokumentumában található 1405-ből. A helység az első világháborúig a Teleki család birtokaként szerepelt.

A koltói kastély, amely a község északi szélén helyezkedik el, 1740-1760 között épült barokk stílusban. Szabályos négyszögletű, emeletes épület, Tetőzetét eredetileg zsindelyezték, ma fémlemez és műpala fedi. A valamikor tágas parkjában természeti ritkaságnak számító évszázados fák idézik a régmúlt idők hangulatát. A kastély erkélyéről, mely később épült, szép kilátás nyílik az északi irányban húzódó hegykoszorúra.

A koltói kastély

A koltói kastély

A Telekiek 1936-ig birtokolták a kastélyt, majd ezután a politikai viszonyok miatt kénytelenek voltak elhagyni a falut és az országot is. A második világháború után menekültek szállták meg az épületet, a megmaradt bútorokat pedig a környékbeliek hordták szét. Az államosítást követően helyreállítás címén lebontották a kastély romantikus csigalépcsőjét és néhány belső falát, majd szórakozóhelyet létesítettek benne. Ezzel egyidőben a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta. Később iskolává alakították. A kastélyban lelkes lokálpatrióták munkájának köszönhetően ma Teleki-Petőfi Múzeum működik.

A kiállítás anyaga 

Keskeny lépcsőn jutunk a kastély emeletén található kiállítási területre. A nagyterem anyaga Petőfi hitvallásának megfelelően a szabadság, szerelem gondolatára épül. Egykori kiadványok, kéziratok, személyes tárgyak sorakoznak itt, illetve eredeti tárgyak másolatai adják vissza a kor hangulatát és Petőfi eszmeiségét.

A nagyterem Petőfi mellszobrával

A nagyterem Petőfi mellszobrával

A mellette lévő szoba az egykori mézeshetek szobája. Itt található a Petőfi házaspár nászágya. A XIX. századi hangulatot a korabeli bútorok, berendezési tárgyak adják vissza, a falakon a fiatal párról készült fotók, rajzok találhatók.

A rózsafából készült nászágy

A rózsafából készült nászágy

A szomszédos helyiségből lehet kilépni az erkélyre, ahonnan a Szeptember végéből ismert bérci tetőre látni.

A bérci tető a kastély erkélyéről

A bérci tető a kastély erkélyéről

Teleki teremben a korabeli honvéd és vörös inges egyenruhába öltöztetett, életnagyságú fegyveres bábuk, és Garibaldi képe eleveníti fel a XIX. század közepi forradalmi Európa viharos történetét. Teleki Sándor életútját végigkísérve érzékelhetővé válik, hogy miért nevezték Vadgrófnak, és kora haladó magyar és külföldi politikusai, művészei miért tartották barátaik között számon ezt a kivételesen szabadságszerető férfit.

Teleki a szabadságharcban

Teleki a szabadságharcban

A Jókai-terem Petőfi emlékét idézi fel irodalmi alkotásokban, grafikákban, legendákban, mindenhol az egykori forradalmár költőbarát, Petőfi Sándor nyomdokait keresi az író, fantáziáját is bátran használva ennek érdekében.

A lépcsőfeljárattal szemben található a Teleki család legnevezetesebb női tagjának, Teleki Blankának emlékszobája. A kiállítás anyaga a hosszúfalusi Teleki kastélytól a martonvásári Brunszvik palotán, a pesti első magyar nőnevelő intézeten, a 48-as forradalmi zászló felszentelésén, és a hírhedt kufsteini börtöncellákon át egészen a párizsi sírig vezet.

Az 1989-es események előtt sorsára hagyott koltói kastélypark a közelmúltban sokat változott. Egy évtizeddel ezelőtt egy nyári vihar kidöntötte a park észak-keleti csücskében a Petőfire emlékeztető somfát, most csemetéi őrzik a kőasztalt, melynél a sok szép koltói vers megszületett. A park közepén kapott helyet Pogány Gábor Benő szolnoki szobrász Petőfit és Júliát életnagyságban ábrázoló alkotása.

Pogány Gábor Benő: Petofi Sandor és Szendrey Júlia

Pogány Gábor Benő: Petőfi Sandor és Szendrey Júlia

Teleki Sándor élete 

Jókai így foglalta össze Teleki Sándor pályáját: „együtt élt, mulatott és harcolt e földrész minden művelt és barbár nemzeteivel, tűrte a dicsőséget és kereste a bajt, járt ágyútűzön, tengerviharon s hitelezőcsordán keresztül sérthetetlenül. Jó barátja volt Victor Hugónak, a két Dumasnak, Lisztnek, Petőfinek, s századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó híres-nevezetességeknek, segített Garibaldinak országokat hódítani, s más nagy embereknek légvárakat építeni. Értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől, s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a Népszabadságért, teleszedte a mellét érdemekkel, hogy azokat ne viselje, s bejárta egész Európát azért, hogy felfedezze, milyen szép kilátás van a koltói dombról.”

Teleki Sándor gróf szobra a kastély kertjében

Teleki Sándor gróf szobra a kastély kertjében

Teleki Sándor 1821. január 27-én született Kolozsváron, főúri családban. Apja Teleki János, anyja Mikes Erzsébet. Gyerekkora első éveit Nagysármáson töltötte. Tanulmányait Kolozsváron végezte, 1835-36-ban Táncsics Mihály volt a nevelője. A gimnázium elvégzése után a kolozsvári jogi akadémián folytatta tanulmányait, majd az akadémia befejezése után Európa neves egyetemein képezte tovább magát. Az 1841-1845 közötti időszakot utazásokkal töltötte. Ekkor kezdődött el életre szóló barátsága Liszt Ferenccel, akivel együtt járta Európát. 1845-ben a szülei azzal a céllal, hogy végre helyhez kössék, rábízták a koltói birtok irányítását.

A koltói kastély a somfa felől

A koltói kastély a somfa felől

1846-47-ben 25 évesen eredményesen mutatkozott be az országgyűlést előkészítő követválasztáson. Elsősorban a kisnemességét sikerült megnyernie az ellenzéki liberális program eszméinek. Az 1848-49-es szabadságharc nagy csatáit ezredesi rangban harcolta végig. A szabadságharc után a világosi fegyverletételnél fogságba került, és az aradi várban raboskodott. Október 6-án fültanúja volt a 13 aradi vértanú kivégzésének. A halálos ítélettől való megmenekülését csak szerencséjének, szökésének köszönhette, ugyanis távollétében az osztrák hadbíróság halálra ítélte, és jelképesen ki is végeztette.

18 évig száműzetésben élt. Előbb Párizsba ment, majd később kénytelen volt Jersey, majd Guemesey szigetére menekülni. Itt számos francia, magyar és olasz száműzött gyűlt Victor Hugo köré, együtt szerkesztették a világdemokrácia lapját, A L Homme-t.

Jókai Mór rajza a Teleki-kastélyról

Jókai Mór rajza a Teleki-kastélyról

Teleki Sándor az emigráció után visszavonult a politikai élettől, és legtöbb idejét az írásnak szentelte. Fő műfaja a memoár volt, ebben örökítette meg a szabadságharcban és az emigrációban vele megtörtént eseményeket. Ezen kívül riportot, elbeszélést, anekdotát, nyílt levelet is írt. Teleki Sándor élete utolsó tíz évét Nagybányán élte le. Ekkor már nem sokat foglalkozott a politikával, demokratikus elveit azonban soha nem tagadta meg. 1892. május 18-án halt meg. Halála előtt az volt a kívánsága, hogy Koltóra temessék, Petőfi kedves fája, a somfa alá. Kívánságát teljesítették, de később, 1936-ban, miután utódai a kastélyt és a parkot eladták, sírját átköltöztették a falu temetőjébe.

Teleki és Petőfi barátsága

1846. szeptember 8-án ismerkedtek meg Nagykárolyban, a Szarvas vendéglőben megrendezett megyebálon. Petőfi 1846 közepén Nagybányára utazott, hogy régi ismerősét, a művészkedő Törökfalvi Papp Zsigmondot meglátogassa. Törökfalvi kivitte a költőt Koltóra. A vidék és a kastély mozgalmas politikai élete nagyon megtetszett Petőfinek, hiszen gyakran találkoztak itt a környék ellenzéki politikusai, hogy a haza sorsáról tárgyaljanak.

  1. szeptember elején Petőfi azzal a kívánsággal kereste fel Teleki Sándort, hogy a gróf engedje át neki egy időre a kastélyt, mert szeretné itt tölteni a mézesheteit. Arra is megkérte a grófot, hogy költözzön el egész háza-népével. Teleki örmmel teljesítette barátja kívánságát, és erre az időszakra a szakács és a szakácsné kivételével mindenkit elküldött, sőt még ő maga is elutazott Kolozsvárra a szüleihez.
  2. szeptember 8-án Petőfi és Júlia házasságot kötött az erdődi vár kápolnájában. Az esküvő után kocsira ültek, és elindultak Koltóra, de egy keréktörés miatt aznap nem érkezhettek meg. Kénytelenek voltak a nászéjszakájukat Nagybányán, az Aranysas fogadóban tölteni.

A koltói mézeshetek 1847. szeptember 9-től október 20-ig tartottak. Petőfi életének legboldogabb hat hete volt, és a magyar irodalomnak olyan gyöngyszemeket ajándékozott, mint a Szeptember végén, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Mi a szerelem? Petőfi így összegezte a mézeshetek eseményeit: „A prózai embernek a mézeshetei is prózaiak és ellenkezőleg. Az én mézesheteim a sírig fognak tartani. Legföljebb a mámor fog eltűnni belőlük, de a költészet és a boldogság megmarad, ezek mámoros napok valának, és éppen ezért nem is tudom, hogy teltek el. Csak ami szinte bosszantó, a legprózaiabb, s úgy szólván oda nem tartozó időtöltéseim jutnak eszembe, például a lovaglás, olvasás, írás stb.”

A szoba, amelyben a Petőfi házaspár lakott, a kastély északkeleti sarkán található, innen nyílik a legszebb kilátás a máramarosi hegyek felé. A fiatal pár a legtöbb idejét ebben a szobában töltötte, vagy pedig a parkban lévő somfa alatt ültek, ahonnan szintén csodálatos a kilátás. Néhányszor bekocsikáztak Nagybányára, ahol kisebb bevásárlásokat tettek. Rendes napi sétájukhoz hozzátartozott a falu délkeleti részénél levő Vajda-forrás felkeresése. A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott. Ezt a fát Petőfi somfájának nevezték, s ez alatt pihent kívánsága szerint Teleki Sándort is 1936-ig.

A somfa alatti kőasztal

A somfa alatti kőasztal

 

Forrás:

Régiók, települések: Koltó

http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3515&pageIdx

Jókai Mór: Petőfi Koltón

http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai22.htm

Koncsárd Ottó – Klacsmányi Sándor: Koltó történelme

http://www.koltotur.home.ro/Hun/tortenelem.html