sándorhomok – református templom, kováts-kúriák és kováts lajos munkássága


Sándorhomok

Szatmár megye északi részén fekszik Sándorhomok település, amely környéke már az őskorban is lakott volt. 2011-ben 831 fő népességet tartottak nyilván, ebből 788 fő magyar származásúnak vallotta magát. A település legrégebbi épülete a református templom, amely a 15. században épült, az 1800-as években leégett, de hamarosan ismét felépítették.

Református templom

Református templom

Úrasztala és a szószék

Úrasztala és a szószék

A bejárat a karzattal

A bejárat a karzattal

A 19. században két kúria is épült a faluban. A nagy park közepén álló berenczei Kováts-kúriát Kováts Sándor építtette és itt született a reformkor egyik kiváló politikusa, Kováts Lajos. Elkötelezett híve volt Széchenyi Istvánnak, aki mellett közlekedési államtitkár volt, de mint kiváló publicista, közgazdász és bánya-szakértő is hírnevet szerzett. 1999-ben márványtáblát helyeztek el a ház falán, ezzel is emlékezve a település leghíresebb szülöttére.

Kováts-kúria

Kováts-kúria

Az emléktábla a kúria falán

Az emléktábla a kúria falán

A család tulajdonában 1949. március 3-ig maradt a kúria, amikor az ott lakókat kilakoltatták, az épületet pedig államosították. Eleinte határőrállomásként használták, hiszen a település a magyar, román, ukrán hármashatár mellett fekszik. Később fogdaként is funkcionált, illetve óvodának, majd iskolának adott otthont. Az épület az 1990-es évek közepén került vissza a család tulajdonába, de még kilenc évig így is itt működött a magyar iskola a tulajdonosok beleegyezésével, hogy ne kelljen a magyar tanulóknak más településre bejárniuk. Az épület állaga egyre romlik. Bár a helyreállítási munkákat a család önerőből megkezdte, de a teljeskörű renoválásra ez nem elég. A helyi diákok támogatására a Kováts család leszármazottai létrehozták a Kováts Lajos-díjat, amellyel minden évben a legjobb eredményt elérő sándorhomoki születésű nyolcadik évfolyamos tanulót jutalmazzák száz euró értékben. A híres szülött 2016-ban kapott szobrot Sándorhomokon, amelyet a református templom előtt állítottak fel.

Háttérben a református templom

Háttérben a református templom

Kováts Lajos szobra

Kováts Lajos szobra

A másik kúriát Kováts Sándor testvére, Miklós építtette. Sajnos ez a szép kúria még rosszabb állapotban van, mint a szomszédos épület, jelenleg kihasználatlanul áll.

A Kováts Miklós által építtetett kúria

A Kováts Miklós által építtetett kúria

Kováts Lajos

Járdánházi és berenczei Kováts Lajos 1812. február 25–én született Sándorhomokon. Édesanyja Keresztury Jozefa, édesapja Kováts Sándor volt, aki aktívan vett részt Szatmár megye politikai és társadalmi életében, az 1825-27-es pozsonyi országgyűlésen a haladókat képviselte. 1827-ben ő is elkísérte apját Pozsonyba, ahol természettani és jogtudományi tanulmányokat folytatott. Itt került először kapcsolatba Széchenyi István gazdasági és politikai eszméivel, amelyek nagy hatást gyakoroltak gondolkodására és további életútjára. 1829-ben Kölcsey mellett töltötte joggyakorlatát, aki ekkor Szatmár megye aljegyzője volt.

Tanulmányait Selmecbányán fejezte be a Bányászati Akadémián. Itt is tevékeny életet élt, évfolyamtársaival Széchenyi felhívásának megfelelően (szaknyelv kialakítása a tudományos területeken) bányászati szakszótár szerkesztésébe kezdett. Ez nem valósult meg, mert visszaköltözött Szatmár megyébe, ahol táblabírónak választották meg. Később az erdélyi országgyűlés tagja lett, itt kötött barátságot Kemény Zsigmond báróval, majd együtt szerkesztették az Erdélyi Híradót, amely ekkor a reformpárti ellenzékiek folyóiratának számított.

Miután Kölcsey Ferenc 1838. augusztusában meghalt, a szeptemberi megye- gyűlésen Kováts Lajos a költő kiválóságát és emlékének méltó megörökítését kívánta elismerni azzal, hogy indítványozta: Kölcsey érdemeit iktassák jegyzőkönyvbe, valamint helyezzék el életnagyságú képét a megyegyűlés nagytermében. Ez meg is valósult. Ellenzéki tevékenységét tovább folytatta, és 1841-ben egyik szerkesztője volt a szatmári 12 pontnak, amely országos szinten a további reformtörekvések kiindulási pontjává vált.

Több ízben kapott felkérést bányászattal kapcsolatos kutatómunkára, vezetői beosztásra, de ezt minden alkalommal visszautasította, mivel politikai elvei miatt nem akart kamarai hivatalt vállalni. 1845-ben ismerkedett meg személyesen is Széchenyi Istvánnal, aki ekkor a Tisza szabályozásának munkálatai során vette igénybe ismereteit. Ettől kezdve élete végéig elkötelezett híve lett Széchenyinek és politikai elveinek egyaránt. 1848. február 1-én jelent meg Pozsonyban Széchenyi István gróf munkája „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről” címen, amelyet Széchenyi eszméi alapján nagyrészt Kováts Lajos fogalmazott meg. Ez a munka a magyar vasúthálózat további kiépítésének alapját képezte. 1848. február 28-án jelent meg Széchenyi István „Véleményes jelentés a Tiszaszabályozási ügy rendezéséről” c. munkája, amelynek összeállítása Kováts Lajos és Adam Clark munkája volt. 1848 áprilisában az első felelős független magyar minisztériumban Széchenyi István lett a közmunka- és közlekedési miniszter, Kováts Lajos pedig a közlekedési államtitkár szerepét töltötte be. Széchenyi szeptemberben megbetegedett, majd le is mondott, a minisztérium vezetését ekkor ügyvivői szinten 1849 májusáig Kováts Lajos irányította. Ekkor készítette el a Pest–Debrecen–Szatmár vasútvonal építésének tervét, a munkálatokat hamarosan meg is kezdték. Kováts minisztériumi tevékenysége ideje alatt intézkedéseket tett az erdélyi, nagyváradi és debreceni vasútvonalak kiépítése ügyében is. A kormányt ő is követte Debrecenbe, ebben az időben sokat publikált, főleg a Jókai Mór által szerkesztett Esti Lapok-ban jelentek meg írásai. Mint Széchenyi kitartó híve, Kossuth merészebb politikáját következetesen ellenezte parlamenti felszólalásaiban.

A szabadságharc bukása után, mivel Széchenyi híveként többször szembeszállt Kossuthtal és az uralkodóházzal való megegyezés politikáját hirdette, „csak” 1850-ig tartották fogva, innen visszatérhetett birtokára. Dabolcon és Akliban gazdálkodott és folytatta közgazdasági tanulmányait. Miután újra politizálni kezdett, megalakította a Független c. lapot. Egy cikke miatt összetűzésbe került a katonai törvényszékkel, így végleg felhagyott politikai tevékenységével, lapját eladta és történelmi tárgyú tanulmányokat írt. Deák Ferenc kiegyezési politikáját támogatta, de már csak publicistaként. Élete végén Szatmárnémetiben megalakította a Széchenyi Társulatot. 1890. december 19-én ebben a városban hunyt el, itt temették el a katolikus temetőben.

Kováts Lajos (1812-1890)

Kováts Lajos (1812-1890)

Forrás:

http://webkastely.transindex.ro/?bejegyzes=182

WEBkastély: „Úgy jövök ide, mint haza…”

https://docplayer.hu/80951660-Az-orszagos-magyar-banyaszati-es-kohaszati-egyesulet-lapja-alapitotta-pech-antal-1868-ban.html

Bányászati és Kohászati Lapok 2012/6.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szatmar-varmegye-17E72/szatmar-varmegye-kozsegei-vende-aladar-17FE9/homok-180DD/

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

http://www.erdon.ro/ketszaz-eve-szuletett-jardanhazi-es-berenczei-kovats-lajos/1916307

Kétszáz éve született járdánházi és berenczei Kováts Lajos – interjú Thoroczkay Sándorral

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/k-8D2C5/kovacs-lajos-jardanhazi-es-berenczei-92219/

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái