ERDŐD – egy pápaesélyes bölcsője


Erdőd

Erdőd

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti

A város Szatmárnémetitől 20 km-re délre terül el, lakosainak ma 14%-a magyar nemzetiségű. Neve a XIII. század elején maradt fenn először oklevelekben, első említett tulajdonosa a Drágffy család volt. Ők építettek először birtokukon várat 1481-ben, amelyről nem maradtak fenn feljegyzések. A törökök térfoglalásával a békés építkezések kora lezárult. Mivel a vidék ütközőzónának számított a Habsburg-birodalom és az Erdélyi Fejedelemség között, gyakoriak voltak az ellene irányuló támadások. 1565-ben János Zsigmond megostromolta a várat, majd leromboltatta azt. A Rákóczi-szabadságharc utáni viszonylag békésebb időszakban az akkor már Károlyi család tulajdonában lévő birtokon 1730-ban az előző vár romjainak a felhasználásával egy négytornyú, 36 szobával rendelkező barokk várkastélyt emeltek.

Az erdődi várkastély az 1850-es években

Az erdődi várkastély az 1850-es években

A XIX. század elejére a kastély elvesztette egykori főúri pompáját, már csak az uradalmi tiszttartók laktak benne. Az első világháború után nagyon rossz, elhanyagolt állapotban volt az épület, felújítására mégis majdnem 100 évet kellett várni. Ez 2009 és 2012 között történt meg uniós pályázat keretében. A felújítás befejeződött, a vár látogatható, de nem a történelmi hűség szem előtt tartása volt a munkálatok meghatározó eleme. Egyfajta modernizált változat valósult meg, ami semmiképpen sem tükrözi kora építészeti stílusát.

A felújított vár napjainkban

A felújított vár napjainkban

Mai kinézete ellenére mégis érdemes ellátogatnunk ide, hiszen több, a magyar irodalmi és történelmi élethez kapcsolódó esemény színhelye volt a vár. A XIX. század elején az itt élő uradalmi tiszttartó Szendrey Ignácz volt. Leánya, Júlia egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petőfi Sándort, aki akkor már ünnepelt költőnek számított. Az apa ellenkezése dacára 1847.szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában házasságot kötöttek a fiatalok. Az oltár, amely előtt örök hűséget esküdtek egymásnak, jelenleg Szatmárnémetiben található a Római Katolikus Püspöki Palota kápolnájában.

Az erdődi oltár

Az erdődi oltár

A költő és Júlia mellszobra a főtéren áll, amelyet Deák Árpád nagyváradi képzőművész tervezett és Szántó Csaba szovátai szobrász öntött bronzba.

A halhatatlan szerelmesek mellszobra

A halhatatlan szerelmesek mellszobra

A várhoz máig kötődő legenda azonban mégsem róluk szól, hanem Rákóczi Ferenccel kapcsolatos. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után a császári csapatok megszállták a várat, és a fejedelem ott tartózkodó családját túszként tartották fogva. Rákóczi titokban többször meglátogatta a szeretteit. A labancok mindent megpróbáltak, hogy kézre kerítsék a fejedelmet, de nem sikerült rájönniük, hogyan jut ki és be az épületbe. Rákóczi lánya beleszeretett az egyik labanchadnagyba, aki csellel kiszedte belőle a titkot: messziről alagutak vezetnek a várba, azokon közlekedik a fejedelem. Az éppen itt tartózkodó Rákóczinak alig sikerült elmenekülnie a labancok elől, és menekülés közben elátkozta áruló lányát. A legenda szerint a lány most is ott van az alagútban, hatalmas varangyos béka képében három kád pénzen ül. Minden évben az elátkozás napján a béka visszaváltozik leánnyá és feljön a vár elé. Úgy tesz, mintha kötne. Olyan, mint egy hologram, ahogy valaki megközelíti, eltűnik. Az átok szerint egy évben csak egy szemet köthet egy megkezdett szvetteren, s akkor szabadul, ha azt befejezte. (A történet legenda jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Rákóczinak két fiú gyermeke volt, leány gyermekről nem szólnak a hivatalos krónikák. A vár felújítása során végeztek kutatásokat az erdődi vár föld alatti alagútjaival kapcsolatban, amelyek elvileg a nagykárolyi Károlyi-kastéllyal, illetve a szatmárnémeti Láncos templommal kötötték volna össze, de ennek semmi régészeti nyomára nem bukkantak.)

A vár kiállításán a lány hologramja egy festményen

A vár kiállításán a lány hologramja egy festményen

Az erdődi katolikus templom már állt a XIII. században is, de folyamatos átépítéseken esett át, hol a katolikus, hol a református vallást tisztelték benne. Jelenlegi formájának alapjait 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette Nagyboldogasszony tiszteletére. A Drágffy család temetkezőhelyeként is szolgált a templom, de a törökök kifosztották a sírokat. Az erdélyi protestáns vallás terjedésében nagy szerepet játszott az a zsinat, amelyet Szatmár megye és a Szilágyság lelkészei 1545. szeptember 20-án az erdődi templomban tartottak. Báthory Anna védnöksége alatt fogadták el azt a 12 cikkelyt tartalmazó wittenbergi szellemiségű hitvallást, amelyet 29 evangélikus prédikátor írt alá. A templom 1834-ben súlyosan megrongálódott egy földrengésben, ezért 1860-ban Károlyi Lajos gróf felújíttatta. Ybl Miklós tervei alapján az addig egyhajós templomot háromhajóssá bővítették és magas toronnyal is ellátták. 1982-ben az épületet teljes körűen felújították 500 éves jubileuma alkalmából. Jelenleg római katolikus Nagyboldogasszony plébániatemplomként működik.

Az erdődi plébániatemplom

Az erdődi plébániatemplom

Előtte áll az 1442-ben itt született Bakócz Tamás szobra, aki esztergomi érsek, majd bíboros lett. Ő volt eddig az egyetlen magyar egyházi méltóság, aki valaha is pápaválasztás esélyesének számított.

Bakócz Tamás mellszobra

Bakócz Tamás mellszobra

Bakócz Tamás esztergomi érsekként komoly nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Bíborosi kalapját 1500-ban kapta meg VI. Sándor pápától, majd II. Gyula pápa konstantinápolyi pátriárkává tette. 1511-ben Bakócz képviselte Magyarországot az ötödik lateráni zsinaton. 1513-ban II. Gyula pápa váratlanul elhunyt, háromtagú bíborosi tanácsot választottak a Pápai Állam élére, amelynek Bakócz Tamás is tagja volt, így komoly esélye volt arra, hogy II. Gyula utóda legyen. A bíborosi kollégium 1513. március 4-ére tűzte ki a pápaválasztás kezdetét. Huszonöt bíboros gyűlt össze, a konklávét megnyitó szentmisét Bakócz Tamás celebrálta. Az előzetes tanácskozások öt napig tartottak, majd következett a szavazás. Az idősebb bíborosok nem tudtak megegyezni a következő pápa személyéről, ám a fiatalabbak megállapodtak, hogy Giovanni di Medicire adják voksukat.

Az első szavazást március 10-én tartották, ahol Bakócz Tamás nyolc szavazattal a második helyen végzett. A kétharmados többség azonban hiányzott, így másnap újabb szavazást tartottak. A bíborosokat „meggyőzték” a Medici jelölt kiválóságáról, aki így 1513. március 11-én fölényes győzelmet aratott Bakócz fölött. Az új pápa, X. Leó kárpótlásként Észak-, Közép- és Kelet-Európa teljes hatáskörű apostoli legátusává nevezte ki Bakóczot, valamint megbízta egy török elleni keresztes hadjárat vezetésével – amely Magyarországon a Dózsa-féle parasztfelkelésbe torkollott. Utolsó éveit visszavonultan töltötte Esztergomban 1521-ben bekövetkezett haláláig.

Bakócz Tamás címere

Bakócz Tamás címere