magyar nemzeti Himnusz szobor

 

2006. május 7-én Budakeszin felavatták a Himnusz szobrát. Alábbiakban olvasható V. Majzik Mária Magyar Örökség Díjas művész saját leírása az alkotásáról.

Himnusz szobor

Himnusz szobor

A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az Istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege.

Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerék-küllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok váltakozását jelöli: Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak.

A verssorok –mint kitárt szárny, vagy kezek –, veszik körül az Isten alakját.

A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a magyar korona keresztjét tartja, felemeli.

A térkompozíció központi része

A térkompozíció központi része

Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi, alatta a „Himnusz” szó rovásírásos felirata.

A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar díszítő motívumokból, középen a Duna-Tisza-ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt-formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi. Ez az alkotás nem illusztráció, hanem ami a nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa belőlem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes meghatározó népi és szakrális szimbólumot.

A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind-mind súlyos jelentéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytatólagosságát illetően is.

Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang látható a 63 vármegye nevével, valamint a „Magyarok bárhol a világon” felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, melyből a nemzeti himnuszunk szólal meg, először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain, Szilveszter napján éjfélkor is.

A harangjáték minden nap megszólal déli 12 órakor, amikor a magyar Mária-kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én, déli 12 órakor a csíksomlyói római katolikus templom harangjai szólaltak meg.

Három harang a 21-ből

Három harang a 21-ből

A harangot a Himnusz-szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).

Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen, hasonlóképpen a verssorok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka kör hiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé, vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.

A térkompozíció hátsó része

A térkompozíció hátsó része

A tenyérlenyomatokat őrző csonkakör kompozíciót, mint napkorongot, a tápiószentmártoni aranyszarvas alapján mintázott szarvas tartja. A szarvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, tehát mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére.

Az alkotás anyaga bronz, a boltíves fal a hét boltíves oszlopokkal süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és kompozíciójához alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas terén: a főváros és a vidék határán.

V. Majzik Mária

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Alábbiakban interjú részletet olvashatnak a művésznővel, melyet Varga Zsuzsa készített 2018. március 8-án. Az interjú további része a Himnusz dombormű almenüben található.

___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Megvalósult művészi küldetés a Himnusz szobor megalkotása –  

Elsőként a világon Magyarországon öntötték szoborba a nemzet hitvallását

Budakeszi erdős dombjainak ölelésében, a település Buda felőli részén, a Szarvas téren áll a Kölcsey Ferenc által jegyzett Nemzeti Himnuszunkat megjelenítő gigantikus szabadtéri oltár. Alkotója, V. Majzik Mária képzőművész álmodta kőbe és bronzba ezt a 2015. évi felszentelését követően zarándokhellyé vált emlékművet.

A művésznővel a Himnusz szabadtéri oltár közelében található metodista templom altemplomában kialakított, életmű kiállításának helyet adó múzeumban beszélgettünk. V. Majzik Máriát a Himusz szabadtéri oltár, s annak testvér-alkotása, a Csíkszeredán található Himnusz dombormű születésének körülményeiről kérdeztük Nagy Ferenccel, a Kölcsey Ház Alapítvány kuratóriumi elnökével.

  • Pályázat útján vagy személyes felkérésre készítette el a Himnusz Szabadtéri Oltár kompoziciót?

„Úgy kezdődött, hogy az Egyházművészeti Bizottság elnökének, dr. Farkas Attila művészettörténésznek és papnak támadt az az ötlete, hogy szobor formájában meg kellene örökíteni az összes magyar szentet. Ugyancsak ő javasolta, hogy a sorozatot érdemes lenne a Himnusszal kezdeni. Na, ezt a mondatot nem kellett volna kiejteni a száján… Ő vélhetően úgy gondolta, hogy a Himnusz szövegét majd egyszerűen beleírom valahogy az agyagba, s az már az én dolgom, milyen formát képzelek hozzá. Én viszont azonnal elkezdtem gondolkodni a leendő alkotáson, mert ha bármilyen feladat áll előttem, kiszorít az agyamból minden mást. Ilyenkor éjjel, nappal csak annak élek, arról is álmodom, a rabjává válok. Amúgy az erdélyi  Csíkszeredán található hármas kompozíció-együttest, (Himnusz dombormű, Angyali Üdvözlet, Keresztelőkút) már korábban elkészítettem.”

  • Úgy tudom, a Szabadtéri Oltár majdnem Debrecenbe került?

„Valóban, jártam Debrecenben a Püspök Úrnál, s megmutattam neki a makettet. Ő nagyon nagy szeretettel fogadott, és azt mondta, szívesen adnak otthont a városban a Himnusz szobornak. Igenám, de közben többen „bejelentkeztek” Budakesziről is, mondván, az egész települést belengi, sőt valamiképp meg is határozza Erkel szelleme. (Erkel Ferenc gyakran időzött hosszabb ideig a Budakeszin található nyaralóházában. Az épületen ma emléktábla őrzi a Himnusz zeneszerzőjének emlékét. – a szerk.) Adott tehát, hogy a szobor itt kapjon helyet. Így mások ösztönzésére felhívtam az akkori polgármestert, aki behivatott, majd a beszélgetésünk után határozottan kijelentette: „Nekünk ez a szobor kell!”

  • Anyagi támogatást azonban egyetlen szervezet sem tudott nyújtani. Maradt a közadakozás.

„Így volt. A felhivás nyomán hatalmas méreteket öltött az összefogás. Elmondhatom, a Himnusz oltár Magyarországon az első világháborút követően az első országos méretű közadakozás volt. Olyan művészeti alkotásról volt szó, amely az egész országot megérintette, kortól, társadalmi, szociális helyzettől függetlenül. A közadakozásban részt vettek a vezető értelmiségiektől kezdve a kisdiákokon át a legszegényebbek is. Nekik, az önzetlen adakozóknak, köztük püspöknek és hajléktalannak, szegénytől a gazdagig, világhírűtől a kevésbé ismert magyar emberekig állítottam emléket a dombormű hátulján elhelyezett kézlenyomatok révén.  Ezzel azt is szerettem volna érzékeltetni, hogy a Himnuszunk mindenkié, mindannyiunké.

A projekt azonban nem csupán a dombormű megszületését, hanem kijelölt helyének, az akkoriban már teljesen lepusztult, gazzal benőtt, elhanyagolt térnek a teljes felújítását is magában foglalta. Az egykoron játszótérként használt terület hintái már rég leszakadtak, a többi játék, s maga a terep is átadta magát az enyészetnek. E helyütt fontos megemlíteni, hogy a gyűjtést megelőzte a PSZÜÁRT – A lélek művészete Alapítvány létrehozása, melynek dr. Hargitay András, olimpiai bronzérmes, világbajnok úszónk volt akkor az elnöke. Az illetékesek ugyanis azt mondták, hogy ezt a projektet nem lehet alapítványi keretek nélkül megvalósítani. Ő és Sárossy Krisztina népművelő (Sárossy Krisztina a mai napig V. Majzik Mária művészetének odaadó tisztelője, akinek jelentős szerepe volt az életmű kiállítás megteremtésében – a szerk.) egymással karöltve jótékonysági hangversenyeket is szerveztek, hogy a pénz összegyűljön. Bevallom, kerültem akkoriban háromszor is olyan mélypontra, hogy azt mondtam: nem csinálom tovább! Nem biztos, hogy én vagyok az az ember, akinek a Himnusz szobrot meg kell alkotnia…

A Himnusz szabadtéri oltár megalkotója

A Himnusz szabadtéri oltár megalkotója

  • Hogyan sikerült úrrá lennie a mélypontokon, melyek ugyan nem művészi válságból, sokkal inkább a szervezés nehézségeiből fakadtak?

„Sok apró, vagy talán nem is olyan apró csoda segített abban, hogy a Himnusz szobor 2006. május 7-ike óta ott áll a budakeszi-i Szarvas téren. Egy barátom megismertetett egy professzorral, akivel egy vidéki, felújított református templomban találkoztam. Ott a fészerben észrevettem egy halomnyi lecserélt, régi, körülbelül 100 éves padvéget. Kérésemre a lelkész úr megengedte, hogy kettőt hazaszállítassak. Végül hónapok elteltével eljutottak hozzám ezek a míves padvégek, s amikor szétszedtem őket, az egyikben egy kis összehajtogatott, megsárgult papírcetlire bukkantam. Talán hihetetlenül hangzik, de igaz: amikor kibontottam, az állt rajta: HIMNUSZ! El tudja ezt képzelni? Az egyik barátom ezt a nem hétköznapi csodát égi jelként értelmezte, mondván: az angyalok üzentek, hogy a Himnusz szobrot nekem kell elkészíteni! Több száz tervet, skiccet készítettem, hosszú hónapokon át éjjel, nappal újabb és újabb formák, elképzelések születtek meg bennem. Egy váratlan levél nyomán jött számomra a megvilágosodás, miután egy számomra ismeretlen hölgy leírta: tudomása szerint Kölcsey a Himnuszt egy malomban vetette papírra. Igaz, vagy nem, erről én addig nem hallottam, nem is kerestem rá igazolást. És milyen alakú a malom? Természetesen köralakú. Pedig ezernyi más forma közül választhattam volna, …A kör aztán történelmünket, sorsunkat továbbgondolva csonka körré alakult.

A Himnuszt megszólalható harangok viszont az első pillanattól kezdve szerepeltek az elképzelésemben, ehhez ragaszkodtam. Azért is, mert a legenda szerint Erkel nyitott ablaknál írta a Himnusz zenéjét, miközben megszólaltak a közeli templom harangjai. Ekkor eszébe jutottak  a tanára szavai, aki arra intette: ha szent zenét komponál, mindig gondoljon a harangokra! Három kis csoda! A padvégből kihullott száz éves cetli rajta a Himnusz szövegével, a köralak és a harangok! Akkor vált számomra is bizonyossá, hogy nekem kell elkészítenem a Himnusz szobrot! Teljes erővel kezdtem neki a munkának. Hosszú hónapokon át éjjel, nappal dolgoztam, még röpke álmaim is a szoborról szóltak. Milliméterről milliméterre, minden részletet a lehető legaprólékosabban megterveztem. Aztán a megfeszített munka végül súlyos balesetbe torkollott. A háttér kialakítása közben elestem, és eltörött a jobb csuklóm több csontja. Hiába gipszelték be, képtelen voltam leállni a munkával. Akkor különös módszert találtam ki: szigszalaggal a kezemhez erősítettem a vésőt, és úgy dolgoztam tovább. A gipsz levétele után az orvos rögtön észlelte, hogy az a kéz közben bizony nem pihent a kényszerű szorításban, sőt… Azonnali műtétet helyezett kilátásba, a röntgenfelvétel azonban bizonyította, hogy még gyógytornára sem lesz szükségem. Egy újabb kis csoda, igaz?”

  • Mennyi ideig dolgozott ezen a monumentális műalkotáson? Méretarányosan kisebb formátumban öntötte agyagba a domborművet, vagy egy az egyben készítette el?

„Körülbelül 1 évig dolgoztam rajta, rendkívül feszített tempóban. Óriási segítségemre volt a munkámban az óbudai Épületszobrász Kft., Balogh Barnabás tulajdonos és munkatársa, Schieber János, hiszen a több tonnányi anyag mozgatásához szükség volt nagyobb helyre és különböző gépekre, darura és billencsre is. Én minden nap reggel hat órakor már ott álltam egy hatalmas beton asztalnál, amire ki volt fektetve a szobor, 1 az 1-es méretben. Ősszel, télen az ablakon át besüvített a szél, gyakran szörnyű körülmények között véstem, retusáltam, de nem törődtem vele. Volt, hogy influenzásan, magas lázzal, de nem hagytam abba a munkát soha, minden nap hajnaltól szinte az összeesésig, már-már megszállottan készítettem a szobrot, négy fázisban. Először agyagból formáztam meg, majd gipszből kiöntöttük, retusáltam, végül bronzból öntötték ki.”

  • A Himnusz szobor önmagában is egy kompakt szimbólum. Ezen belül az Ön művészi koncepciójában azonban egy egész jelkép-rendszer ölt testet. Sok más művében is jelen vannak visszatérő jelkép-elemek, leggyakrabban szakrális ihletettségűek és tartalmúak. Milyen üzenetet hivatottak ezek közvetíteni?

„Én mélyen vallásos családban és légkörben nevelkedtem. A hit nem csak az életemet, a gondolkodásomat, az emberekhez való viszonyomat, hanem az alkotó munkámat is átszövi. Nem véletlen, hogy számos szobrom, kisplasztikám hazai és külföldi templomokban kapott helyet. Valóban, fontos kifejező eszköznek érzem a jelképeket, bár tisztában vagyok azzal is, hogy az emberek nem mindig tudják megfejteni őket. Mégis, hiszem, az én szimbólumaim anélkül is élnek, sugároznak, hogy ismerni kellene a pontos jelentés-tartalmukat. A Himnusz szobor közepén elhelyezkedő kisgyermek kéz például azt jeleníti meg, hogy mindenkoron ő, a gyermek az, aki átveszi tőlünk a tudást, a magyarságunkat, s ez öröklődik nemzedékről nemzedékre.

A „mesebeli” 7-es számnak is jelentése van. A kompozíciót hét boltíves kőoszlop tartja, fölöttük 21 harang, rajtuk a 63 vármegye neve áll. Egyetlenegy harangon az szerepel: magyarok, bárhol a világon. Ez a harang értük szól. A rajtuk található jogardísz gyöngyeinek száma megegyezik a honfoglalás évével: 896. A harangokat és a gyöngyöket is én készítettem, egyedül a köveket nem én fejtettem. Viszont elmentem a kőbányába Pilisvörösvárra, Süttőre, és személyesen választottam ki a köveimet. Újabb szimbólum a boltív szélébe vésett két őrmotívum, ezek őrzik a Himnuszt és minket, magyarokat is. Kultikus szám a dombormű közepén található, a címerünkben is szereplő három halom is az alul elhelyezkedő palmettán. A középső dombon lévő keskeny csíkon rovátkákat véstem a vármegyék számával megegyezően, kereszttel áthúzva azokat, amelyek Trianon után megmaradtak nekünk. Tudja, régen a juhászemberek rovátkákkal jelölték a birkák számát. Minden egyes apró részletnek, a szakrális és népi szimbólumoknak, mint például a keréknek, a küllőnek, a galambnak, a sugárnak rendkívül átgondolt, komoly jelentése van.”

Himnusz szobor

Himnusz szobor

  • Egy interjúban elárulta, hogy a Himnusz szoborban elrejtett egy ereklyét. Ennek eredete, mibenléte és pontos elhelyezkedése azonban örökre az Ön titka marad, Tiszteletben tartva az elhatározását, megkérdezhetem, hogy ez a titokzatos ereklye szakrális vagy magánjellegű-e?

„Erről valóban nem árulok el részleteket. Annyit azonban elmondok, hogy semmiképp nem személyes eredetű. A többit az örökkévalóságra bízom. Arról viszont szívesen beszélek, hogy minden egyes munkámhoz, főleg az emberalakokhoz mély, személyes szeretet fűz. Így vagyok minden emberábrázolásommal. A testet nem tartom fontosnak, általában sematikusan formázom meg őket. Az arc és a kéz azonban mindent elárul valakiről, abban megfogható az egész lénye. Ezek nagyon nagy hangsúlyt kapnak minden alakos munkámban, s talán így érthető, miért kötődöm hozzájuk érzelmileg. Bevallom, gyakran nehezemre esik megválni tőlük, mert minden egyes arcot a gyerekemnek érzek. Sőt, mondhatni, minden egyes szobromat. És igen, szeretem megsimogatni őket, amíg tehetem, amíg el nem kerülnek tőlem. Az elválás előtt el is búcsúzom tőlük, úgy bocsátom őket útjukra. Ezért is jövök szívesen ebbe a hangulatos kis galériába, vagy a templomba, mert újra találkozhatom néhány beszélő arcommal, és megformált gondolatommal, a szimbólumaimmal, amelyek lélekből születtek, és hitem szerint szeretetet közvetítenek.”

V. Majzik Mária szoros szimbiózisban él a műveivel

V. Majzik Mária szoros szimbiózisban él a műveivel

Az interjú 2. része a Himnusz domborműnek nevezett hármas kompozíció együttesről a Himnusz dombormű almenüben olvasható.

 

Áttekintés a művésznő munkásságáról:

V. Majzik Mária munkásság 2017