Siter – a református templom és falképei


Siter

Siter

Nagyvárad

Nagyvárad

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyik legszebb fekvésű temploma a siteri, amelyet falképei miatt már Hunyadi Szabó Ferenc tiszántúli református püspök 1794-ben írt Keresztyén Archivarius c. művében is megemlített, de emiatt keltette fel – többek között – a magyarországi régészet ősatyjának, Rómer Flórisnak az érdeklődését is a XIX. sz.. második felében. A templom kutatása 2002-ben kezdődött meg, és ezáltal bontakozott ki az alföldi régió egyik legkorábbi,  kiemelkedő színvonalú, ikonográfiai szempontból is figyelemre méltó középkori falkép együttese.

A sitéri református templom

A sitéri református templom

A régészeti kutatások alapján– az újkori tornyon kívül – két építési fázissal lehet számolni: a félköríves apszissal záródó, 7,5×6 m-es belső hajóterű templomhoz (XIII. sz.) utóbb illesztették a 10,4 m hosszú bővítményt (XIII-XIV. sz.).  A templom építésére vonatkozóan nincsenek középkori információk, az első írásbeli adat 1750-ből származik. Ettől kezdve különböző átalakítások, hozzáépítések történtek, és két új ablakot is vágtak a hajó északi falába. Belül 1773-ban 2 karzatot építettek, 1775-ben Petri Ferenc kurátor megfestette a padelőket és talán a karzatok mennyezetét is. 1803-ban közadakozásból felépítették a templom elé a nyugati tornyot, melynek eredetileg zsindelyfedésű, fiatornyos sisakja később ledőlt. Szabó Pál és Mihály 1860-ban hét regiszteres orgonát adományoztak az egyházközség számára. A templom északi oldalához ismeretlen időpontban portikuszt építettek.

 

 

A templom belső panorámaképe

A templom belső panorámaképe

A templombelső több különlegességgel is rendelkezik.

Templombelső

Templombelső

A hosszfalak belső oldalán, egymással szemben, 4-4 félkörívesen ill. háromszöggel záródó ülőfülke található. Ezen kívül a déli oldalon van egy kis, mindössze 43 cm magas, háromszög záródású ülőfülke is, ami talán mellékoltárra utal. Szintén a déli hajófalon 4 középkori ablaknyílás látható.

A lépcső feljáró nyílása és felszentelési keresztek a falon

A lépcső feljáró nyílása és felszentelési keresztek a falon

A déli oldal falában van egy lépcsőfeljáró, amely a fal vastagságában kialakított, 65 cm széles nyílás. A feljáró eredetileg egy mindössze 1,70 m széles, falazott mellvéddel rendelkező karzatra vezetett. (Ilyen ritka kialakítású, falba épített feljáróhoz jellegében hasonló építmény Szilágy megyében, Somlyóújlakon a református templomban látható, de az valószínűleg más funkcióval épült.) A templom falán felszentelési keresztek láthatók.

A templom axonometrikus rajza

A templom axonometrikus rajza

Diadalív és cibórium

Diadalív és cibórium

Cibórium

Cibórium

A templom legérdekesebb, szenzációszámba menő eleme a hajó délkeleti sarkában felfedezett baldachinszerű oltárépítmény, az ún. cibórium, amely egykor szabadon álló oszlopra támaszkodott. Az él-keresztboltozatos cibórium egykorú a korábbi román kori épületrésszel és a szentéllyel együtt gazdag, feliratokkal tűzdelt kifestést kapott. Ennek keleti falán 4 angyal tartja a mandorlába foglalt, szivárványon trónoló Krisztus képét, aki jobbját áldásra emeli, baljában csukott könyvet tart. A déli falon, a cibórium terét megvilágító kerek ablak alatt a Szentlélek galambja jelenik meg. Lentebb szabályos körív mentén egy asztal körül apostolok foglalnak helyet.

A cibórium különlegességét az adja, hogy középkori templomainkban ritkán fordultak elő hasonló struktúrájú építmények. A Kárpát-medencében ezen kívül egyetlen, XV. századi példát ismerünk, a Pozsonyhoz közeli Dunahidas római katolikus templomából.

Szentély

Szentély

Az apszis falába négy, festett felületű fülke mélyül. Továbbá, két félköríves, a falvastagság közepe felé keskenyedő kávájú ablak található a szentélyfalban. A köztük levő ablakot utólag vágták a falazatba. A szentély boltozatának válla alatt nagybetűvel írt szöveg fut végig, amely részben az alatta futó képsorokat magyarázza. A teljes szentélyen kb. fejmagasságban körbefut egy hullámos szegélyű drapériafestéses díszítmény is, melyet fehér alapon vörös színű ötágú csillagok és S alakú mustrák, vagy betűk díszítenek.

Az egyik rekonstruált freskó

Az egyik rekonstruált freskó

A templom freskóin a katonaszent Szent Móric, továbbá Szent Mihály, a „Szegény Lázár történetét” megörökítő ciklus, és a keresztre feszített Krisztus Máriával is megjelenítésre került. Szent Móric falképfestészeti ábrázolása más helyen nem ismert. A fotón az egyik legépebb állapotban megmaradt freskó látható restaurált állapotban.

A sitéri református templom

A siteri református templom

A magyar kormány támogatásával felújított református templom ünnepélyes átadására 2015. október 17-én került sor. A hálaadást Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Gavrucza Nagy Emese siteri lelkész tartotta. Köszöntőt mondott Dr. Puskás Imre a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára és Káldi Gyula építész, a Teleki László Alapítvány kuratóriumának tagja. A templomot Emődi Tamás építész és Lángi József restaurátor mutatta be.

Forrás:

Emődi Tamás: A siteri református templom és falképei (Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2010.)
http://www.telekialapitvany.hu/