Menyő – református templom


Menyő

Menyő

A Partium területén lévő, tövisháti falu Szilágy megyéhez tartozik, 30 kilométerre Zilahtól és 10 kilométerre Szilágycsehtől. Eldugott, meredek dombok közé rejtett kis falu. A hagyomány szerint a település valamikor a dombon volt, nem a völgykatlanban, de amikor jöttek a tatárok, védettebb helyre kellett menekülniük az ott lakó embereknek. Oklevelek 1330-ban említik először a falu nevét, amely a Szilágyság legrégebbi egyházközségeinek egyike. 1343-1350 között már fakápolnát építettek itt, amely még 1470-ben is állott. Történelme során az 1690-es tatárbetöréskor sújtotta nagy veszedelem Tövishátat, ekkor Menyő templomát is kifosztották, elvitték a kegytárgyait, „Az „Úrasztalára való sok szép bonumokat 1690-ben a tatár-pogány ellenség vitte el” – jegyezte fel Kisváradi Péter menyői pap, az 1728–1748-i egyházi jegyzőkönyvbe. A Tövishát vidékére korán hatott a reformáció, és Derecskei Demeter hitterjesztő tevékenysége eredményeként lakosai már az 1530-as években áttértek a református hitre. A falu népessége többnyire ezer lélek alatti volt. 1890-ben a 887 lakosából 405 volt magyar, 474 román, 8 egyéb nemzetiségű. Lényeges demográfiai változások a későbbiek során sem történtek, az 1992. évi népszámláláskor 195 magyar, 228 román és 1 más nemzetiségű élt a faluban. Hitüket tekintve a románok ortodoxok, a magyarok reformátusok.

Menyő látképe a harangtoronyból

Menyő látképe a harangtoronyból

Az eldugott falu a közismertség útjára a XX. század elején lépett. Menyői gyökerekkel rendelkezett ugyanis Ady Endre családja, amelyet meg is említ a Nagyváradi Napló 1903. június 9-i számában megjelent cikkében: „Hogy mi a manónak kellett nekem 1877-ben világra jönnöm! Ha már muszáj volt ez a jelentkezés s nem késhetett egy becsületes, esztétikus bölcs kultúrtársadalom evolucionálásáig…, legalább történt volna nemes diósodi stb. Ady (recte Ódy) Dávid, Bálint, Barla stb. idején, míg el nem úszott volt Menyő és még egypár falu. Jussom lett volna gőgösnek, kegyetlennek és butának lenni.” Menyő a Ceaușescu-féle falurombolási tervben a megszüntetendő falvak listáján szerepelt, ami a nemzetközi felháborodásnak és a rendszerváltásnak köszönhetően szerencsére nem következett be. Menyő 1989 decemberében vált egyik napról a másikra ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt is. Ekkor a román állami és egyházi hatóságok pert indítottak Tőkés László temesvári református lelkész ellen, megfosztották szószékétől és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Az erőszakos kilakoltatása ellen védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki a romániai forradalmat, ezzel lehetővé téve a rendszerváltást. Menyői zarándoklat néven erre az eseményre emlékeznek azóta is minden év decemberében az istentiszteletre ide érkező hívek.

Tőkés László mond szentbeszédet a menyői zarándoklaton 2014-ben

Tőkés László mond szentbeszédet a menyői zarándoklaton 2014-ben

A falu építészeti különlegessége református temploma. A XVI. század elején épült, csúcsíves középkori temploma alapjában késő gótikus stílusú, reneszánsz díszítőelemekkel kiegészítve. Különlegessége szép, magas sátorfedése, mely megoldás különösen jellemző volt a Szilágyság fatemplomaira.  A Désházy család által építtetett menyői csarnoktemplom 20 méter hosszú és 8 méter széles. A nyugati bejáratú épületbe két oldalán két-két ablak, a szentély kerek ablaka és karzatán egy ablak engedi be a fényt. Szentélye (belül szabálytalan félköríves) a nyolcszög öt oldalával záródó, sarkait – délkelet kivételével – támpillérek erősítik. Anyakönyvét 1728-tól vezetik, amely Szilágy megye legrégibb egyházi anyakönyve.

A nyugati oldal a reneszánsz portállal

A nyugati oldal a reneszánsz portállal

A szentély támpillérei a keleti oldalon, háttérben a harangtorony

A szentély támpillérei a keleti oldalon, háttérben a harangtorony

A XVI. század elején Magyarországon a középkori gótikus kultúra hanyatlásnak indult, ugyanekkor a reneszánsz stílus egyre erősebben hódított, többek között Mátyás király művészetpártolásának köszönhetően. Számos hazai műhely dolgozott már ekkor reneszánsz stílusban, ezek egyike volt Ioannes Fiorentinus esztergomi kőfaragó műhelye. Menyő ekkori birtokosa Désházy István volt, aki előzőleg jajczai várnagy, majd az építkezés idején az esztergomi  vár gubernátora, később váradi prépost. Így közvetlen kapcsolatban állhatott Ioannes Fiorentinus-sal, az olasz kőfaragó mesterrel, aki a Bakócz-kápolna építésében való részvételével már hírnévre tett szert Magyarországon. Menyő ekkor épülő kőtemplomába Esztergomból, Fiorentinus mester műhelyéből szállították a kész reneszánsz elemeket: a vörösmárvány kaput (1514), a keresztelőkutat (1515) és a szentségtartót (1515). Az elismert mesternek számító Fiorentinus munkáin a IOANNES FIORENTINUS ME FECIT felirat olvasható, így a menyői templom keresztelőkútján is.

A páratlan szépségű nyugati reneszánsz kapu művészettörténeti nevezetességű, egyike a magyar területeken sértetlenül fennmaradt szabadtéri reneszánsz emlékeknek. Magassága 296 cm, a címerkör átmérője 260 cm. A kőkapu felirata Désházy Mihály halálát említi, aki 1514-ben halt meg (Désházy István édesapja volt). A kapuzat párkánya felett felirat, mely egy címeres pajzsot vesz körül. A pajzs főalakja nem visel sem bajuszt, sem szakállt. Egysoros gombos dolmányban van, hármas halomból emelkedik ki. Baljában kettős kereszttel díszített pajzzsal védi magát, jobbjában pedig görbe magyar kardot emel feje fölé. Két ellenséggel küzd, akik a címeren nem láthatóak ugyan, de kopjáik zászlós végei látszanak, amint a hőst veszik célba. A felső kopja zászlajának címerén egy rák, az alsón egy félhold látható. A körirat a következő: MICHAEL DESHAZII DE MENIIEV OBIIT ANNO DOMINI MDXIIII. A címer főalakjától jobbra: FECIT FIERI. A főalak derekán keresztül: STEPHANUS. A címer baloldalán: DESHAZII.

A vörösmárvány Désházy címerkő a főalakkal

A vörösmárvány Désházy címerkő a főalakkal

A reneszánsz márványkapu

A reneszánsz márványkapu

A vörösmárványból készült szentségtartó fülke és a címertábla (amelyről nincs egyéb adatunk) szintén 1515-ből származik. A fülke 153 cm magas, 38-65 cm széles, anyaga vörösmárvány. Ez és a keresztelőkút innen a nagyváradi  Ipolyi múzeumba került. Ifj. Bölöni Sándor ajándékozta tisztelete jeléül Ipolyi Arnold váradi püspöknek, illetve a Váradi Múzeumnak 1886 körül. A keresztelőmedence 1971-től a Bukaresti Történeti Múzeumban látható.

Ismeretlen időpontban készült fotó a szentségtartó fülkével

Ismeretlen időpontban készült fotó a szentségtartó fülkével

A keresztelőkút szintén Ioannes Fiorentinus műve 1515-ből. 97 cm magas, átmérője 62,5 cm, anyaga szintén vörösmárvány. Felirata: IOANNES FIORENTINUS ME FECIT. HOC OPUS STEPHANUS DESHAZI DE MENYEV ALIAS IAYCZENSIS NUNC ARCHIEPISCOPATUS STRIGONIENSIS GUBERNATOR ET PRAEPOSITUS WARADIENSIS FECIT FIERI ANNO DOMINI MCCCCCXV. Három címerábrázolás található rajta. Az egyik a magyar címer a hármas halommal és kettős kereszttel, ugyancsak a magyar címer a vágásokkal, valamint a Désházyak címere, amelyet már a nyugati portálról ismerünk.

A keresztelőkút

A keresztelőkút

A keresztelőkút rajza a címerekkel

A keresztelőkút rajza a címerekkel

A templom mérműves ablakai kétosztatúak, a mérművek mintázata nem egységes, az ablakosztók mindenhonnan hiányoznak. Festett fa perselye 1779-ből való, mennyezetét Csórján Dezső festette 1881-ben. Négy regiszteres, hat oktávos templomi orgonáját Dukász Sándor nagykárolyi mester 1884-ben, a templomi padokat pedig 1898-ban Váncza György készítette. Négylábas, faberakásos, díszesen faragott, kecses homokórára emlékeztető úrasztala 1904-ben készült, amelyet Ady Jóki menyői lakos faragott fából.

A templom belseje a szentély felől

A templom belseje a szentély felől

 

Panity-Teleky Zoltán lelkész az úrasztala előtt

Paniti-Teleky Zoltán lelkész az úrasztala előtt

A homokóra alakú úrasztala

A homokóra alakú úrasztala

A szilágysági faépítészet jellemző és szép emléke a hajó és a szentély fölé helyezett magas, fazsindelyes sátorfedél. Ezek közül legrégebbi a menyői templom 1619-ben emelt fedele. Változatos, érdekes alakja kitűnően illik a templomhoz, mert ívei egységbe foglalják annak formáit és biztosítják a falak harmonikus lezárását. Sajátosan ősi és kiváló emléke a népies magyar faépítészetnek – viszont teljes felújításra szorul. A templom tetőszerkezete annyira meg van rongálódva, hogy az épületet omlásveszély fenyegeti.

A tetőszerkezet és a mérműves ablakok

A tetőszerkezet és a mérműves ablakok

Az egyházkerület és a hívek, amennyire tehetik, igyekeznek a templom értékeit menteni. Felújították a szószékkoronát, a perselyt, a reneszánsz portál bejárati ajtaját, villamosították a harangozást. Kicserélték az ablakokat, most újítják a mennyezet kazettáit. Szigetelték a falakat, infravörös sugárzókat helyeztek el fűtésként.

A felújított szószékkorona

A felújított szószékkorona

A XVIII. századi persely

A XVIII. századi persely

A Szilágyságot az egészen ősi jellegű, régies formájú fatornyok jellemzik. Közülük legkorábbi a menyői harangtorony, amely valószínűleg a templom szép, magas sátorfedelével egyszerre, 1619-ben épülhetett. Erről tanúskodik a szélvitorláján található évszám. A korai keletkezés mellett szól régies formájú sisakja is. A harangtorony erkélyárkádos, négyes tagolású, a déli oldalán tornácos. A toronyerkélyének mellvédje csipkézett. A tornác karfáit faszegekkel rögzítették. Igen egyszerű az alapgerendák összeillesztése is, szeg nélküli, gerezdes koronaépítkezésre emlékeztető fabiztosítékkal van összefogva. Különálló fatornyában két harang állt. Itt van a Szilágyság legrégibb harangja, ószláv felirattal, több mint ezer éves. A cirill betűs ácsjegyek rutén mesterekről tanúskodnak. Sajnos, a harangtorony a templom tetőszerkezetéhez hasonlóan nagyon rossz állapotban van, jelentős és sürgős felújításra szorul. A lelkész, Paniti-Teleky Zoltán ez eddigiekhez hasonlóan minden lehetőséget megragad a menyői templom értékeinek megmentése érdekében.

A harangtorony

A harangtorony

A csipkézett toronyerkély

A csipkézett toronyerkély

Forrás:

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája
http://mek.niif.hu/04700/04750/html/367.html

Menyő több, mint menedék 1. – Erdélyi Riport
http://erdelyiriport.ro/riport/menyo-tobb-mint-menedek-1

Menyő több, mint menedék 2. – Erdélyi Riport
http://erdelyiriport.ro/riport/menyo-tobb-mint-menedek-2

Papp Lajos: Szilágyság 65 református templomának képes krónikája / Menyői református templom

Mecénások – Erdélyi Magyar Adatbank
http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf5777.pdf
http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf5815.pdf

Hóvári János: Temesvár, 1989. december – krónika
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/historia/92-01/ch02.html

Örök Szilágy – Aeterna Sylvania (Szerkesztette: Bálint István János, Budapest 2009)