Felavatták a nagykárolyi Kölcsey szobrot

Novák Katalin köztársasági elnök, Kelemen Hunor Románia miniszterelnök helyettese és Kovács Jenő Nagykároly polgármestere, valamint egyházi vezetők részvételével, a szobor létrehozását kezdeményező és támogató dr. Lendvai Csaba és az alkotó Győrfi Lajos szobrászművész jelenlétében 2023. április 12-én felavatták Nagykárolyban Kölcsey Ferenc ülőalakos szobrát.

Az ünnepi meghívottak és a résztvevők egy csoportja

Az eseményen nagyszámú – Nagykárolyból és sok más helyről érkező – érdeklődő vett részt, többek között a Kölcsey Ház Alapítvány képviselői is jelen voltak. Az ország különböző részeiből Nagykárolyba csődített kolompoló, román rigmusokat skandáló nacionalisták zavarták, de szerencsére elrontani nem tudták az avatóünnepséget, a magyar közönség pedig fegyelmezetten, méltó módon ellenállt a provokációnak és az ünnepség kezdetéig a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt énekelte el számtalanszor.

A rendezvény a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd az üdvözlő beszédet Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere mondta. “Köszöntöm önöket és örülök, hogy ennyien jelen lehetünk ma, itt üdvözölni Nagykároly és Szatmár nagy visszatérőjét: Kölcsey Ferencet. Jelen és múlt furcsa összefonódása, emlékek és tények találkozóhelye ma a volt Szarvas Fogadó – a jelenlegi Polgármesteri Hivatal előtti tér – ahol Himnuszunk megálmodójának emléke és – tagadhatatlanul – Novák Katalin Elnök Asszony személyes varázsa – összehozott ide ma mindannyiunkat.”

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere

Ezt követően Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese mondott beszédet. Emlékeztetett rá, hogy a Himnusz születésének 200. évfordulóján másodjára lesz szobra a Himnusz írójának Nagykárolyban.  „Az elsőt nem messze innen, a Károlyi-kastélykertben állították fel a millenniumi ünnepségek keretében. Nem volt hosszú életű emberléptékkel sem, hát még műalkotásként. Kallós Ede művét alig négy évtizeddel később előbb megrongálták, majd egy fűrész segítségével lefejezték. Maga a kép is elgondolkodtató, ahogy a szobrot, Kölcsey szobrát fűrésszel lefejezik. Úgy bántak el a halk szavú költő, Kölcsey Ferenc szobrával, ahogy diktátorokéval vagy a kulturális eltörlés korában írókkal, államférfiakkal, államalapítókkal szokás a XXI. század elején.”

Részletezte azt is: legkevesebb három okát látja annak, hogy Kölcsey Ferenc szobrának jó helye van Nagykárolyban. Egyrészt a Himnusz szerzőjeként, az egyik legnagyobb magyar költőként helye van bárhol, ahol magyarok élnek, Nagykároly pedig annak a nagyjából 50 kilométer sugarú körnek a központja, ahol Kölcsey élete nagy részét töltötte. Másrészt Kölcsey Nagykárolyban vált politikussá — bár úgy tartották, magányos ember volt, de az ő élete is olyan volt, mint ezen a vidéken sokaké, egyszerre tudós, költő, irodalomszervező és közéleti ember, mert ilyen volt a kora: megkövetelte, hogy egy tudós, egy költő ne csak a nyelvvel foglalkozzon, hanem a nemzetével is, ne csak az írással, hanem a hazával is. Kölcsey előbb Szatmár megye, majd megyei követként országos jelentőségű politikai szereplővé vált – és túlzás nélkül mondható: a magyar politika történetének is egyik kiemelkedő alakja. És ide adta vissza követi megbízását, amikor azzal szembesült, hogy a megye álláspontja és saját meggyőződése között kibékíthetetlen az ellentmondás. Lemondása példaértékű lehet minden mai politikus számára. „És a harmadik ok éppen ehhez kapcsolódik. Híres búcsúbeszédében Kölcsey Ferenc a politika egyik legérvényesebb mondatát fogalmazta meg. Haza és haladás. Ma sem mondhatnánk szebben.”

Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese

Ezt követően Novák Katalin köztársasági elnök fogalmazta meg ünnepi gondolatait. Beszédében idézett Kölcsey Mohács c. művéből:

„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg, s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen. Az időtől fogva eltűnt a nemzet.”

Kifejtette: „Nem véletlenül énekeltették velünk a kommunizmusban, hogy a múltat végképp el kell törölni. Tudták, ahogy tudjuk mi is: a múltunk megőrzése legalább olyan fontos, mint a jelenről és a jövőről való felelősségteljes gondolkodás. Ma is sokan dolgoznak azon, hogy próbálják meg nem történtté tenni azt, amin együtt keresztülmentünk. Ma is vannak olyanok, akik elvitatják a magyarok magyarságát, az anyanyelv pótolhatatlanságát, a nyilvánvaló történelmi tényeket. Nem hagyjuk, ne hagyjuk! A közös jövőnkért és a közös múltunkért ki kell állnunk!”

Novák Katalin köztársasági elnök, a háttérben Győrfi Lajos szobrászművész, valamint dr. Lendvai Csaba és felesége

A köztársasági elnök asszony beszéde után Varga Sándor, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színművésze elszavalta a Himnuszt.

Varga Sándor színművész a Himnuszt szavalja

Az ünnepi gondolatokat és a Himnusz szavalatot követően Novák Katalin, Kelemen Hunor, Kovács Jenő és Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök leplezte le Győrfi Lajos szobrászművész alkotását.

Kölcsey szobrának leleplezése

Kölcsey szobra a díszvendégekkel

Kölcsey Ferenc szobrát nm. és ft. Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke és ft. Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke is megáldotta.

Nm. és ft. Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke megáldja a Kölcsey szobrot, a kép másik szélén ft. Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke

Végül Novák Katalin a nagykárolyiak nagy örömére elbeszélgetett az ünnepségen résztvevőkkel, lehetőség volt arra is, hogy közös képek készüljenek az elnök asszonnyal. Nem kis meglepetésre, Novák Katalin még azoknak is kezet nyújtott, akik mindent elkövettek a provokálása érdekében.

Kölcsey Ferenc új szobra Nagykárolyban, a volt Szarvas Fogadó, jelenleg Polgármesteri Hivatal előtt

Forrás: frissujsag.ro, anziksz.ro